Intenzív napkitörés és ehhez kapcsolódó koronakitörés történt csillagunkon kedd reggel. A jelenség során kirepült anyagtömeg nem a Föld felé indult, de szerényebb következményei azért lehetnek a jelenségnek, amelynek hatása már érezhető is a rádiókommunikációban.

Kedden, augusztus 9-én reggel, magyar időben 10.05 körül egy hatalmas kitörés történt a Napon. A hivatalos besorolás alapján X7 kategóriájú jelenséget (lásd keretes írásunkat) a Solar Dynamics Observatory-űrszonda rögzítette a nagyenergiájú ultraibolya hullámhosszon. Ez volt a jelenlegi (24-es) napfoltciklus eddigi legenergikusabb kitörése. A SOHO napkutató űrszonda pedig a kataklizma nyomán egy koronakitörést is észlelt, amelynek során forró plazma távozott csillagunkból.

Egy-egy napkitörés során intenzív elektromágneses sugárzás keletkezik, amely fénysebességgel haladva éri el bolygónkat. Ebben az esetben tehát a megfigyelés idején azonnal jelentkezik a hatás is. A jelenség többek között ionizációt eredményez a felsőlégkörben, változást az ionoszféra szerkezetében, gerjesztettségi állapotában, ami elsősorban a rádiókommunikációra van hatással. Ugyanakkor a koronakitörések során kilövellt részecskék sokkal lassabban, nagyságrendileg 1-2 nap alatt érik el bolygónkat. Ezek a mágneses terünket befolyásolják, és szintén sokrétű hatással bírnak, geomágneses viharokat és sarki fényeket okoznak - és gyakran huzamosabb időn keresztül érezhetjük a következményeket, mint egy napkitörésnél.

 

A napkitörés az ultraibolya tartományban az Solar Dynamics Observatory-űrszonda képén (NASA)

 

Az augusztus 9-i hatalmas napkitörés után a csillagunkból kilövellt anyag nem pontosan a Föld felé indult, ezért komoly veszélyre nem számítanak a szakemberek. Ennek ellenére kisebb geomágneses zavarok felléphetnek bolygónk környezetében a következő napokban. A napkitörésből származó elektromágneses sugárzás azonban a felsőlégkört már érezhetően befolyásolta, az ott lévő anyag egy részét ionizálta, amelynek a rádiókommunikációra és a GPS-navigációra vannak, illetve lehetnek még kellemetlen következményei. A Nap aktivitásának követése a hétköznapi tevékenységek és a gazdasági élet számára is fontos. A fent említett hatások megváltoztathatják a műholdas kapcsolatokat, rontják a földi rádiókommunikációt is, a GPS-rendszer használhatóságát, és a vezetékes elektromos hálózatnál is zavarokat okozhatnak.

Flerek (napkitörések) osztályozása

A napkitöréseket az esemény során felszabadult energia nagyság szerint sorolják az alábbi típusokba, amelyeken belül 1-től 10-ig terjedő számozással további altípusok különíthetőek el:

  • A - alig nagyobb csillagunk átlagos háttéraktivitásánál
  • B, C - nem képesek befolyásolni a földi eseményeket
  • M - rádiózavarokat okoznak, a sarkvidéken megnövelhetik a repülőgépeken utazók sugárterhelését
  • X - a legenergikusabb események a Naprendszerben

A kategorizálás a földrengésekre használt Richter-skálához hasonlóan logaritmikus, egy X kategóriájú esemény intenzitása közel 10-100-szorosa az M típusúnak. Az eddig észlelt legnagyobb napkitörés 2003-ban történt, amelyet nehéz besorolni, mivel az osztályozás szerint körülbelül X28-as kategóriánál mondták fel a szolgálatot a detektorok, legalább ilyen erős volt tehát. A jelenlegi napkitörés X6-X7 közötti típusú a mérések alapján.


Jelenleg a napfoltciklus felszálló ágában vagyunk, azaz egyre több napfolt, ezáltal egyre több nap- és koronakitörés várható a következő években. Ezeknek a Földre is lehet hatása (geomágneses viharok, intenzívebb sarki fények stb.), amelyekről például a Spaceweather.com űridőjárási portálon tájékozódhatunk.

A következő napokban a szokásosnál több hullócsillag várható, mert közeledik a Perseida-meteorraj maximuma.

Forrás: NASA
A koronakitörés során kilövellt anyag a SOHO-űrszona felvételén (NASA)