Az Ausztráliában felfedezett mikroszkopikus gömbök és pálcikák 3,4 milliárd évesek, és minden valószínűség szerint az eddig ismert legrégibb baktériumok maradványai.

A Föld kialakulása után körülbelül egymilliárd évvel élt baktériumok maradványait találták meg Ausztráliában. Az eredményeket a Nature Geoscience legújabb számában mutatják be a University of Western Australia és az Oxford University kutatói.

Amikor ezek a baktériumok bolygónkon tenyésztek - több mint 3,4 milliárd évvel ezelőtt -, a Föld forró és barátságtalan hely volt. A szürke, állandóan felhős ég alatt egymást érték a vulkánkitörések, az óceánok és tengerek hőmérséklete leginkább egy forró fürdőéhoz hasonlított. A szárazföldeknek még csak a csírái léteztek. Oxigén csak nyomokban volt a légkörben, mert még nem éltek kék- és zöldalgák, amelyek később megtermelték a Föld oxigénkészletét.

Ilyen körülények között született meg az élet, amelynek a kutatók szerint minden korábbinál idősebb nyomait sikerült most felfedezni nyugat-ausztrália Strelley Pool vidékén. A maradványok egy ősi tengerpart 3,4 milliárd éves homokkövébe ágyazódnak.

Forrás: David Wacey
Tíz mikrométer átmérőjű, pálcika alakú baktériumok mikrofosszíliái

A tanulmány szerzői szerint több erős érv is amellett szól, hogy ezek a mikroszkopikus formák valóban fosszíliák, és nem pusztán kémiai folyamatokkal alakultak ki a kőzetben. Alakjuk a baktériumsejtekéhez hasonló (van köztük pálcika, gömb és ellipszoid is), és csoportokba tömörülnek. A sejtek mérete 5 és 80 mikrométer között változik, a sejtfalak vastagsága megegyezik (utóbbi élettelen folyamatokkal szinte kizárható).

A sejtfalak és a mellettük talált piritásványok alapján ezek az ősi lények úgynevezett kénbaktériumok voltak. A kutatók szerint a lelet megerősíti, hogy a legősibb életformák a ként használták fel energiatermelésükhöz.