Hatalmas csillagközi anyagfelhőt örökített meg egy hazai asztrofotós. Az elefántormánynak is nevezett alakzat belsejében fiatal csillagok keletkeznek, míg a képződmény pereméről a világűrbe távozik a felforrósodott, izzó anyag.

Elefántormányok a világűrben is vannak - igaz, más képződményt illetnek ezzel a névvel a kozmoszban. Ide sorolhatók azok a sűrű és elnyúlt csillagközi felhők, amelyek belsejében még csillagok születnek, de a környezetükben már fiatal égitestek sugároznak. Utóbbi folyamat nyomán a felhő tömege csökken, az anyag egy része izzó gáz formájában távozik, így egyre keskenyebb, hosszában elnyúlt alakot nyer. Ilyen képződmény figyelhető meg Fényes Lóránd fényképén is, amelyen jobb lentről bal felfelé mutatkozik a csillagközi felhő. A képet több felvételből rakták össze, az idei nyár változékony időjárása miatt ugyanis nem volt elég hosszan megfelelő az égbolt a fényképezéshez. Összesen 8 órányi expozíciós idővel készült a kép.

Forrás: Fényes Lóránd, hirek.csillagaszat.hu
Az IC 1396 jelű, elefántormányra hasonlító csillagközi felhő Fényes Lóránd fotóján. A kép nagyméretű változatának letöltése (Fényes Lóránd, hirek.csillagaszat.hu)

A képen az IC 1396 jelű felhő területén kevesebb csillag figyelhető meg, mint másutt, mert az ormányt alkotó sűrű csillagközi anyag kioltja a nála távolabb lévő égitestek fényét. A felhő anyaga a közeli, nagy energiakibocsátású csillagok sugárzása miatt a képződmény peremén ionizálódik - ezt látjuk vöröses, izzó anyagként a elefántormány körül, amint fokozatosan az űrbe távozik.