Több tucat időzített bomba ketyeg a Naprendszer mellett

2011.09.08. 9:55

Számos olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek, jelzi előre egy új kutatás. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon és ettől felrobbanjon.

Rosanne Di Stefano (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és kollégái a Napunkhoz hasonló, viszonylag kis tömegű csillagok életútját modellezték. Ezek életük végén, nukleáris üzemanyaguk elfogyta után összehúzódnak, és fehér törpék formájában maradnak fent. Egy ilyen objektum mindössze Föld méretű és igen tömör égitest. 1,4 naptömeg alatt stabil, de ha tömege meghaladja ezt a értéket, anyaga összeroskad, és az égitest felrobban.

 

A kettős rendszerben a fehér törpe a felé irányuló anyagáramlás miatt hízhat 1,4 naptömeg fölé

Az 1,4 naptömegnyi határt akkor lépheti át egy fehér törpe, ha például találkozik és összeolvad egy másik ilyen csillaggal, vagy ha olyan kettős rendszer tagja, amelyben a másik csillagról (jellemzően egy vörös óriásról) anyag áramlik át rá. Az ilyenkor fellépő, úgynevezett Ia-típusú robbanásokat gyakran sikerül megfigyelni távoli galaxisokban. Ekkor a csillag robbanása pillanatában azt a hidrogén- és héliumgázt is érzékelni kellene, amely a törpe felé mozgott, de még nem hullott rá - ilyet azonban nagyon ritkán sikerül megfigyelni.

Ezt az ellentmondást szünteti meg egy új modell, amely szerint az átáramló anyag a fehér törpére hullva annyira felgyorsítja annak forgását, hogy a centrifugális erő miatt külső rétegei nem nehezednek eléggé a belső anyagra - így a csillag nem hajlamos az összeroppanásra, és 1,4 naptömeg fölé hízhat. Ha pedig később a csillag forgása - az öregedésével párhuzamosan - fokozatosan lassul, összeroskadhat, és Ia-típusú szupernóva-robbanás következhet be.

Noha a fentiek egyelőre csak elméleti fejtegetések és megfigyelési bizonyíték nincs minderre, elképzelhető, hogy sok ezer ilyen ketyegő időzített bomba van a Tejútrendszerben. A jelenlegi becslések alapján ezerévente átlagosan három Ia-típusú szupernóva lángolhat fel Galaxisunkban. Ha a felpörgött fehér törpe lassulása néhány millió évet igényel, akkor több tucat ilyen objektum lehet ezer fényévnél kisebb távolságra a Naptól, azaz viszonylag közel hozzánk. Ezek kimutatása nehéz, de a nagy égboltfelmérő-programok segítségével talán nem lehetetlen.

KAPCSOLÓDÓ CIKK