Az október 3-i héten hirdeti ki a Svéd Tudományos Akadémia az idei Nobel-díjasokat. A Thomson Reuters 2011-ben is megtippelte a lehetséges nyerteseket: vannak köztük rákgyógyszert fejlesztő kutatók, őssejtkutatók és kvantumfizikusok, akiknek eredményei a jövő számítógépei szempontjából alapvetőek.

Idén is összegyűjtötte az orvosi-élettani, kémiai és fizikai Nobel-díj esélyeseit a Thomson Reuters hírügynökség. A cég jóslataiból évente általában egy bejön, bár tavaly egyet sem találtak el, de 2009-ben sikeresen tippelték meg az orvosi-élettani díjazottat. A díjak kihirdetésére az október 3-i héten kerül sor Stockholmban.

A Thomson Reuters előrejelzései azon alapulnak, hogy milyen szaklapokban és mennyi cikket közölnek az egyes kutatók (illetve kutatócsoportok), és hogy ezekre a cikkekre hányan hivatkoznak saját cikkeikben.

A 2011-es év orvosi-élettani díj legnagyobb esélyeseinek olyan kutatókat tartanak, akik a fehérvérűség, más néven leukémia egyik típusa (CML) ellen fejlesztettek ki gyógyszert. Brian Druker, Nicholas Lydon és Charles Sawyers amerikai kutatók eredményeire alapulva készült el az első célzott daganatterápiás szer, a Glivec, amelyet azóta már számos hasonló követett, új utakat nyitva a különféle ráktípusok kezelésében. A három kutató 2009-ben Lasker-díjat kapott, ami általában jó előjelnek számít a Nobel-díjhoz.

Az orvosi-élettani díjnál felmerült Robert Langer és Joseph Vacanti neve is, akik űttörő eredményeket értek el a regeneratív gyógyászatban, és 2005-ben megalapították az InVivo Therapeutics nevű céget. Itt olyan őssejtek előállításával foglalkoznak, amelyeket majd gerincsérült embereknek lehetne beadni.

A kémiai Nobel-díjat illetően a jelöltek között van Jean Frechet és Donald Tomalia az úgynevezett dendrimerek felfedezéséért. E különleges szerkezetű molekulák alkalmazásától nagy eredményeket várnak a gyógyszeriparban, az elektronikában és az anyagtudományokban is.

A fizikai Nobel-díj esetében a legerősebb tipp a kvantum-összecsatoltsággal kapcsolatos kutatásoknál merült fel. A kvantumvilágban a két összecsatolódott részecske kényszerhelyzetben van: ha a pár egyik tagját méréssel valamely egyértelmű kvantumállapotba hozzuk, akkor a pár másik tagja, a másik részecske, kénytelen az előzőével ellentétes állapotot elfoglalni, legyen bármilyen távol párjától. A francia Alain Aspect, az amerikai John Clauser és az osztrák Austrian Anton Zeilinger esélyes a Thomson Reuters szerint. Az elmúlt évtizedekben elért kísérleti eredményeik a jövő számítógépe, a kvantumszámítógép fejlesztése miatt alapvetőek.

Impakt faktor

A Thomson Reuters Nobel-díjakra vonatkozó előrejelzései az egyik legnagyobb publikációs adatbázisban (Institute of Science Information Web of Knowledge) szereplő hivatkozásokon és a legrangosabb, vagyis a magas impakt faktorú folyóiratokban megjelent cikkek számán alapulnak.
A tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján megalkotott mutatószám, bevezetése Eugene Garfield, az Institute of Science Information (ISI) alapítójának nevéhez fűződik. Az aktuális impakt faktorokat az évenként kiadott Journal Citation Reports tartalmazza. A kutatók igyekeznek publikációikat minél magasabb faktorszámú folyóiratban megjelentetni, remélve, hogy minél többen fognak rájuk hivatkozni. A legmagasabb impakt faktorral rendelkező folyóiratok közé tartozik a Nature, a Science és a New England Journal of Medicine. Az ISI és a Journal Citation Reports is a Thomson Reuters birodalom része.