A Föld felszíne felé közeledő UARS műhold a legfrissebb információk szerint szeptember 23-án este, hazai idő szerint 20 óra és éjfél között semmisül meg a légkör sűrűbb részeiben. Egyelőre az sem kizárható, hogy Magyarország felett következik be az esemény.

Csütörtök, 16 óra

 

A legfrissebb pályaszámítások alapján a légköri belépés szeptember 23-án este, hazai idő szerint 20 óra és éjfél között várható. A mellékelt ábrán húzódó három vonal három olyan pályát jelöl, amely mentén a műhold halad ebben az időszakban. Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a három közül melyik pályán, és azon belül is a pálya melyik szakaszán történik meg az esemény.

 

Forrás: Ted Molczan
A műhold jelenleg becsült megsemmisülési ideje alatti három pálya egyikén mi is láthatnánk a jelenséget (magyarázat a szövegben, nagyobb ábra itt; forrás: USSTRATCOM, Ted Molczan, Spaceweather.com)

 

Egyelőre az sem kizárható, hogy Magyarország felett következik be a jelenség. A feltüntetett három útvonal közül csak az egyiknél van esélyünk a megfigyelésre, és akkor is csak abban az esetben, ha körülbelül hazánk felett lép be a légkörbe a műhold; tehát nem elegendő, ha a Magyarországot is érintő pályán halad miközben izzani kezd, az is szükséges, hogy éppen Magyarország felett történjen mindez.

 

Ugyanakkor a www.heavens-above.com honlap Magyarország felett már nem mutat átvonulásokat, így lehetséges, hogy rövidesen újabb becsléseket közölnek a lezuhanás idejére.

 

Csütörtök, 12.30

 

A Spacewather.com információi szerint a NASA tovább szűkítette az UARS műhold lezuhanásának várható időpontját. Eszerint az űreszköz szeptember 23-án, a délután folyamán lép be a légkör sűrűbb részeibe. A délután itt az USA keleti parti idejében (Eastern Daylight Time) értendő, nálunk ekkor már hat órával később lesz közép-európai időben (KözEI).

 

"A délután persze hosszú idő, azalatt több kört is megtesz még a műhold a Föld körül, de kétségtelen, hogy a 23-a este 21.33-21.35 KözEI mindenképpen beleesik az USA keleti parti délutánjába. Márpedig a www.heavens-above.com című honlap adatai alapján végzett számításaim szerint a fenti időpontban nagyjából a Kitzbühel - Salzburg - Linz - Brno - Katowice - Radom útvonalon repül el a műhold Közép-Európa fölött. Persze nem pontosan az említett települések fölött, de becslésem szerint azok 20-30 km-es környezetében. Magyarországot tehát ezek alapján elkerülik a darabok, a következő vonulás - ha még lesz -, már tőlünk jóval nyugatabbra húzódik. A fenti vonulás azonban - ha addig le nem esik a műhold -, Magyarországról is látható lehet, leginkább az északnyugati országrészből, például Sopronból, északnyugati irányban, 34 fok magasan a látóhatár fölött. Budapestről körülbelül 20 fok magasan lehetne megfigyelni a szóban forgó vonulást. Érdemes tehát figyelni az egyre pontosabb előrejelzéseket" - mondta az [origo]-nak dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója.

 

Csütörtök, 09.30

 

Az UARS műhold szeptember 21-én már csak 190 és 205 kilométer közötti magasságban keringett a Föld körül, és azóta ez az érték tovább csökkent. A nagy kérdés, hogy mikor jut az atmoszféra alacsonyabb és sűrűbb részeibe, ahol felizzik és elég. A Space.com űrkutatási hírportál legutóbbi információi szerint a lezuhanás legvalószínűbb időpontja szeptember 23-án (pénteken) 16 óra és szeptember 24-én reggel 9 óra között várható, közép-európai időben.

 

Ha éppen felettünk zuhanna le az űreszköz, valószínűleg nagyon ritka látványban lenne részünk. Az előrejelzések szerint a műhold 80-90 kilométer körüli magasságban kezd el izzani, majd lassan halad az égen, miközben darabok válnak le belőle. A légköri elizzás lényegesen hosszabb lesz a természetes meteorokénál (a kisebb sebesség miatt), és egy-két percig is eltarthat. Nagyon fényes is lehet a jelenség, még az sem kizárt, hogy a nappali égen is azonosítható lesz kedvező helyről, ha felhőtlen az égbolt.

 

 

Látványos animáció a műhold megsemmisüléséről. A film vége a légköri belépést és szétesést is mutatja (agi.com)

Kérjük olvasóinkat, hogy ha bárhol a világon látják az eseményt, küldjék el nekünk beszámolóikat a science@origo.hu címre!

A belépés helye azonban még mindig bizonytalan, jelenleg csak annyit tudni, hogy az északi és déli szélesség 57. foka között bárhol megtörténhet. Várhatóan csütörtök délután vagy este lesz pontosabb becslés. A kaliforniai székhelyű Aerospace Corporation saját becslése szerint a Csendes-óceán térségében kerül sor az eseményre, a helyi délután folyamán.

Forrás: NASA
Az UARS műhold pályája szinuszos vonalakat ír le a földfelszín felett. Miközben az objektum kering a Föld körül, bolygónk elfordul alatta, ezért a pálya felszíni vetülete folyamatosan vándorol. Többek között ezért is nehéz előrejelezni, pontosan mely terület fölött lép be a légkörbe, csak annyi látható, hogy sarkvidéki területekre nem hullhat (NASA)

Mivel az UARS-műhold közel 6,5 tonnás és egy mikrobuszhoz hasonló méretű, a légkör sűrűbb részeiben való szétesése után nagyobb, több mint száz kilós töredékek is maradhatnak belőle, amelyekből 20-25 darab a felszínt is eltalálhatja. A töredékek egy közel 800 kilométer hosszú szakaszon oszlanak majd el. A NASA szerint kicsi az esély rá, hogy a töredékek ember lakta területre zuhannak.

Forrás: NASA
Az UARS műhold akkora, mint egy minibusz (Karl Tate, Space.com)

A NASA senkit nem biztat arra, hogy törmeléket gyűjtsön be, mert bár nem mérgező, de éles lehet. Ráadásul a műhold minden része az Egyesült Államok tulajdonát képezi, ezért törvényellenes a birtoklásuk vagy az interneten való értékesítésük. A NASA ezért azt javasolja, hogy ha bárki egy darabot talál, azonnal értesítse a rendőrséget.

A forgó, bukdácsoló mozgást végző műholdról készült új videofelvétel itt tekinthető meg.

A statisztikák szerint körülbelül hetente hullik vissza egy nagyobb műhold darabja a világűrből. A korábban lezuhant legnagyobb testek a használatból kivont űrállomások voltak. A Mir-űrállomás 2001. március 23. zuhant a Csendes-óceánba, de ez irányított folyamat volt: az űreszközt egy Progresz teherűrhajó hajtóművével fékezték le. Nem volt irányított viszont az amerikai Skylab 1979. július 11-i visszatérése, amely az első számítások alapján Dél-Afrikától kissé délre zuhant volna az óceánba, de végül Ausztrália felett lépett be a légköre, és ezen a vidéken szóródtak szét a töredékei.

Még sosem jegyeztek fel olyan esetet, amikor bárkit is megsértett volna egy űrből visszahulló űrszemét, és most is csak 1 a 21 billióhoz annak esélye, hogy valaki eltaláljon egy darab.