Nem mind ufó, ami fénylik: mi micsoda az esti égen?

Vastag ködben vagy felhőzetben egy átlagos repülőgép is lassan vonuló, halványan derengő koronggá alakulhat az égen, ahonnan már csak egy ugrás a repülő csészealjak bejelentése.

"Már több mint negyven perce piros, zöld és lila villogó fények vannak az égbolton, a Jászai Mari tértől nyugatra, az Árpád híd felé. Nem mozognak, egy helyben állnak, és a nagyobb piros fény változtatja a villogását. Lehet, hogy ezek meteorok, de ilyet meg sose láttam! Egy helyben vannak, pedig a meteorok gyorsan mozognak, nem?" - írja olvasónk, aki valószínűleg a legújabb "éjszakai divatot", a világító ledekkel felszerelt sárkányok eregetését látta. Budapesten leggyakrabban a Margitsziget környékéről eresztik fel a sárkányokat, alkalmanként 100-200 méter magasra.

Számos ehhez hasonló levelet kaptunk az elmúlt hetekben, a visszazuhanó UARS műholdról és a Draconida-meteorrajról írt cikkeinkhez. Olvasóink leggyakrabban valamilyen fényes jelenségről számoltak be az éjszakai égen, amelyről nem tudták eldönteni, mi lehet.

A leglátványosabb csillagászati jelenségek

A kivilágított városokból az erős fényszennyezés miatt csak a töredékét vesszük észre azon objektumoknak és jelenségeknek, amelyeket akár szabad szemmel is meg lehet figyelni. A megfigyelhető dolgok listáját tovább csökkentheti, hogy szemünk csak lassan, negyed-fél óra után alkalmazkodik eléggé a sötéthez annyira, hogy a halványabb látnivalókat is azonosítani tudja - ezért ha valaki csak néhány percre megy ki a kivilágított szobából az ég alá, ne csodálkozzon, hogy szinte semmit sem lát rajta. Akadályt jelentenek még a különféle tereptárgyak, amelyek az égbolt jelentős részét takarhatják ki.

Ám ha mindezeken a nehézségeken úrrá lettünk, meglepően gazdag élményekkel szolgálhat az éjszakai égbolt. A csillagászati jelenségek, az égitestek között számos feltűnő akad. Leggyakrabban a fényes Vénusz okoz meglepetést a megfigyelőknek. Az erős fényű égitestet a megfigyelő egy optikai csapódás révén néha lassan mozogni, imbolyogni látja az égen. A Vénusz mindig a Nap közelében mutatkozik, tehát vagy este nyugaton, naplemente után; vagy hajnalban keleten, napkelte előtt látható. A nála nem sokkal halványabb Jupiter viszont a Naptól távol is előfordulhat, napjainkban például késő este emelkedik magasra az égen. Vörös színe révén a Mars jövő tavasszal lesz az éjszakai égbolt feltűnő, fényes objektuma. A bolygókat a csillagoktól szabad szemmel is el lehet különíteni. Míg a csillagok fénye vibrálni, szakkifejezéssel szcintillálni látszik, a bolygók fénye stabil, változatlan.

Meglepően változatosak lehetnek a nagyobb meteorok (hullócsillagok), azaz tűzgömbök is: eltérő a sebességük és a színük, útjuk mentén feldarabolódhatnak, vagy a végén felrobbanhatnak - haladásuk után pedig izzó nyom maradhat vissza, amely a felső légköri szelek miatt meg is csavarodhat. Alkalmanként az üstökösök mutatkoznak feltűnő, szabad szemmel is látható objektumként az égbolton. Ilyen ritka látványt nyújtott például 1997-ben a Hyakutake és a Hale-Bopp üstökös, amelyeket tízezrek láttak távcső nélkül hazánkból is.

Légköroptikai jelenségek

Sok az érdekes, meglepő tünemény a különféle légköri jelenségekkel kapcsolatban is. Itt említhető a hazánkból ritkán látható, színét és alakját változtató sarki fény. Jelenleg a Nap aktivitása erősödik, és már majdnem havonta produkál egy-egy olyan kitörést, amelynek ha anyagfelhője eltalál bennünket, akár Magyarországról is megfigyelhetünk sarki fényt. Előrejelzés a Spaceweather.com honlapon.

A naptevékenység összetett módon befolyásolja bolygónkat,
és alkalmanként szokatlan fényjelenséget okoz az éjszakai égen

Érdekes az éjszakai Hold körül mutatkozó halo- és koszorújelenség, amelyek során egy vagy több gyűrű, illetve ív vagy fényes folt övezi az égitesteket. Ritka és érdekes, a fénytörés miatt előálló helyzet, amikor például a lenyugvó vagy felkelő Nap, esetleg Hold képe több darabra esik szét.

Holdhalo az égen (Schmall Rafael)

Egyes állatok is megtréfálhatnak bennünket. A denevérek például rendszeresen mutatkoznak sötét árnyak képében a csillagos háttér előtt, de nagyobb madarak, például ludak is keltettek már rémületet, amikor kivilágított település felett repültek el. Világos hasukról ugyanis a sötétben feltűnően tükröződik vissza a közvilágítás fénye. Ilyen jelenség Budapestről is látható időnként, ha nem pont egy lámpa alatt állunk, de nem is egy sötét hegycsúcson vagyunk - hanem például a peremkerületeken nézzük az égboltot. A madarak gyakran csapatban mozognak, és szárnycsapásaik a távolból változó méretű vagy fényességű fénypontnak mutatkoznak.

Műholdak és űrállomás

A leggyakrabban félreértelmezett, sokszor ufójelenségként leírt éjszakai fényjelenség emberi eredetű. Itt említhetők a különféle műholdak és űreszközök, amelyek közül a Nemzetközi Űrállomás igen fényes. Korábban űrrepülőgépek is megtréfálták a megfigyelőket, amikor kiterjedt felhőt alkotott körülöttük a leszállás előtt kibocsátott vizelet, amely jéggé fagyott kristályokat alkotott az űrben. A műholdak alkalmanként forgó mozgásuk miatt váltakozva fényesedni és halványodni látszanak, illetve vannak olyanok (Iridium műholdak), amelyek csak néhány másodpercre fényesednek fel, de ekkor sugárzásuk intenzitása a Vénuszéval is vetekedhet.

Fényes pontként vonul a Nemzetközi Űrállomás az égen

Némely mesterséges holdak egymás közelében, "alakzatban" haladnak, de legfurcsábbak azok, amelyek a felső légkör és a mágneses tér vizsgálata céljából mesterséges felhőt hoznak létre. Utóbbi érdekes alakváltozását a kutatók a magasban zajló folyamatok megismerésére használják, míg a felszíni érdeklődőket érthető módon meglepi a szokatlan látvány. Egyes műholdak vissza is térhetnek a légkörbe, ahol elégnek, a meteoroknál lassabb és hosszabb jelenséget produkálva.

szólj hozzá: égbolt time lapse

Műholdak és repülők mozgása az éjszakai égen (gyorsított felvétel)

Az Iridium műholdak felvillanásairól a heavens-above.com honlap ad áttekintést, ahol mégnézhetjük például, hogy a következő 24 órában mikor és merre mutatkozik ilyen jelenség a lakhelyünkről nézve. Ugyanitt a Nemzetközi Űrállomás és egyéb műholdak láthatóságáról is tájékozódhatunk.

Egy Iridium műhold felvillanása, amikor napelemtáblája felénk tükrözi csillagunk fényét

Sokoldalú repülőgépek

A repülőgépek nem mindig mutatkoznak apró, villogó fényfoltnak. Este vagy hajnalban a távoli gépek hasán megcsillanhat a napfény, egy rövid, de igen fényes "csillagot" formálva a szürkületi égen. Ha pedig leszálláshoz készülődve, reflektorukat bekapcsolva ereszkednek a gépek, hosszú üstököscsóvát "tolnak" maguk előtt az égen. Amikor éppen felénk ereszkednek, meglepően fényes "csillagot" látunk az égen, akár egy percen keresztül is mozdulatlanul - később a közeledő gép elkanyarodik, és villogó színes fényei is láthatóvá válnak. A mesterséges ballonok szintén érdekes jelenségként figyelhetők meg, főleg szürkület ideje alatt.

Csak közelről látható maga a repülőgép, messziről mindössze a fényei vehetők észre

A gyakran félreértett fényhatások között említhetők az egyszerűen csak diszkólámpáknak nevezett fényforrások, amelyek ide-oda "integetnek" az égen, vagy a felhőket megvilágítva egy körben haladó, forgó foltokként jelentkeznek.

A földi reflektorok a felhőzet jellegének megfelelően eredményezhetnek vátlozatos fénytüneményeket

A tűzveszélyessége miatt betiltott lampioneregetés is számos ufóbejelentést eredményezett az elmúlt években. A csapatokban feleresztett lampionok közel állandó, enyhén vibráló fényű pontok formájában egymást követően, egyenletesen haladnak egy irányba, miközben lassan emelkednek, majd idővel kihunynak. Az esetleg száraz gazra vagy szalmatetőre hulló lampion tüzet okozhat, remélhetőleg egyre ritkábban találkozhatunk velük. Az egyik legfrissebb "hóbort" a világító ledekkel (kis energiafelvételű lámpákkal) ellátott papírsárkány. Ennek több példánya riasztotta már meg a gyanútlan érdeklődőt az elmúlt hónapokban.

A távolból igen megtévesztők lehetnek a "csapatokban mozgó" világító lampionok

Ha ma éjszaka derült az ég, a fényes nyári csillagképek között még magasan a fejünk felett egy fehéres árnyalatú feltűnő csillagot láthatunk, a Vegát. Miközben az éjszaka során fokozatosan ereszkedik nyugat felé, a Jupiter egyre magasabbra emelkedik keleten. Ez lesz az égbolt legfeltűnőbb égiteste, egészen addig, amíg 22 óra körül fel nem kel az utolsó negyed előtti fázist mutató Hold.

A ma esti égbolt látványa, nagyjából dél felé tekintve (MCSE jelenségnaptár)