Újabb nagy műhold zuhan le a napokban, sok törmelékkel

2011.10.20. 7:08

A német ROSAT műhold az előrejelzések szerint október 21-23-a környékén zuhanhat vissza bolygónkra. Az amerikai UARS esetéhez képest itt valamivel kisebb tömegben, de nagyobb számban várhatók töredékek. A légköri belépés helye és ideje még nem ismert.

Újabb nagy mesterséges hold zuhan vissza a Föld légkörébe. A ROSAT űrtávcső megsemmisülése nyomán több maradék darab hullhat bolygónkra, mint a nemrég bekövetkezett UARS műhold elégésekor. A végleges helyszín és időpont csak órákkal az esemény előtt jelölhető ki, a töredékek jelenlegi ismereteink alapján az északi és déli szélesség 53. foka között bárhol becsapódhatnak.

A 2,4 tonnás ROSAT űrtávcső német-brit-amerikai együttműködés keretében startolt 1990. június 1-jén. A műhold közel 8 éven keresztül sikeresen üzemelt, hivatalosan 1999. február 12-én fejeződött be küldetése. A röntgencsillagászati megfigyeléseket végző űrobszervatórium valamivel kisebb, mint a nemrég lezuhant UARS műhold, azonban várhatóan háromszor több darab marad vissza belőle, amelyek elérhetik a felszínt. Az űreszköznek nincsen működőképes, a légköri belépés helyének befolyásolására alkalmas hajtóműve, ennek megfelelően szinte bárhol lehullhatnak darabjai.

A ROSAT október 12-én még 240 kilométer magasan keringett a földfelszín felett, ami a ritka felsőlégkör súrlódása miatt lassan csökken. A becslések alapján október 21-23. között jut a légkör annyira sűrű részébe, hogy ott meteorként felizzik. Eközben darabjaira esik, szerkezetének egy része elég, de mintegy 1,6 tonnányi anyaga érheti el a felszínt.

 


Német nyelvű riport a műholdat készítő DLR intézet szakemberével

A becsapódás helyszíne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámítások alapján az űrtávcsőnek körülbelül harminc darabja érheti el a Föld felszínét, a legnagyobb test maga a távcső tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszínbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől.

Forrás: Marco Langbroek
A ROSAT űrtávcső útja az égen október 13-án Hollandiából fotózva (Marco Langbroek)

A becslések alapján 1:2000-hez az esély arra, hogy bárkit eltalál egy lezuhanó darab a Földön. Ez tehát annak a valószínűsége, hogy egyáltalán embert talál el valamelyik töredék a közel 7 milliárd főből, ezen belül 1:700 000-hez az esély arra, hogy ilyen eseményre a műholdat felbocsátó Németország területén kerül sor. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék - utóbbi tehát valamivel nagyobb, mint az UARS műholdnál, azonban itt is majdnem elhanyagolható, és nagységrendekkel kisebb, mint egy közúti baleset valószínűsége.

Tudnivalók a műholdról:

  • név: ROSAT, a Roentgen Satellite kifejezés rövidítése
  • eredeti keringési magasság: 580 kilométer
  • tömeg: 2,4 tonna
  • a távcső tükrének átmérője : 84 centiméter
  • detektor szögfelbontása: 5 ívperc
  • megfigyelés hullámhossztartománya: 0,04-2 keV (LINK)

Legfontosabb eredmények:

  • teljes égbolt felmérése a röntgenttartományban
  • 150 000 röntgenforrás azonosítása
  • szupernóva-maradványok és galaxishalmazok forró anyagának feltérképezése
  • neutroncsillagok, közöttük a Geminga nevű pulzár vizsgálata
  • a Shoemaker-Levy üstökös Jupiterbe csapódásának megfigyelése a röntgentartományban

Az UARS töredékei a Csendes-óceánban végezték (pontosan nem tudni, hogy hol), és feltehetőleg hasonló sors vár a ROSAT darabjaira is. A tengerbe zuhanásra a legnagyobb az esély - azonban a pontos helyszín csak az esemény előtt néhány órával jelölhető ki. Ennek oka, hogy a felsőlégkör sűrűbb rétegeiben a műhold a tényeleges felizzás előtt néhány keringéssel már bukdácsolni kezd. Így nem jelezhető előre a haladási irányra merőleges felületének nagysága, ami meghatározza a súrlódás és fékeződés mértékét.

 


A ROSAT műhold pályája a Föld körül, illetve a légköri belépés szimulációja (AGI)

A műhold légköri belépése és lezuhanása segíti majd a folyamatot leíró modellek pontosítását. A szakemberek eredetileg a tavalyi évre várták a ROSAT visszazuhanását, azonban a naptevékenység a korábban becsültnél gyengébb volt, ennek megfelelően bolygónk felsőlégköre nem terjedt ki csillagunk sugárzása miatt annyira, mint az előző napfoltciklusok során. Mindennek eredményeként nem fékeződött erősen a műhold.

Tesztelje, hogyan zuhanhat le a ROSAT!

Forrás: AGI

Az Analytical Graphics Inc. egy szoftvert is publikált a ROSAT műhold visszatérésével kapcsolatban. Az interneten ingyenesen elérhető alkalmazás segítségével - a megfelelő paraméterek beállítása révén - bárki kipróbálhajta, hogy egy adott esetben mennyi ideig képes keringeni a ROSAT műhold a Föld körül.

A modellben változtathatjuk a műhold tömegét, haladási irányába eső felülete nagyságát. Mindezek felett a napaktivitást is módosíthatjuk, amely a felsőlégkör sűrűségét és végső soron a fékeződés mértékét befolyásolja. A program az alábbi linken érhető el.



A ROSAT pillanatnyi helyzetét a Google Earth alkalmazás segítségével is követhetjük. Megfigyelhetjük, hogy éppen bolygónk mely része felett tartózkodik a műhold, és ott nappal vagy éjszaka van. Mindehhez az alábbi oldalon lévő KML file-t kell felhasználni és megnyitni a Google Earth szoftverrel.

 


Film az űrszemét jelentette veszélytől. A Föld körül keringő testek kölcsönös ütközései
exponenciálisan növelik a veszélyes töredékek számát. Az igazi veszély itt nem a Föld felszínén jelentkezik, mivel az apró testek lezuhanás közben zömmel elégnek - hanem az egyes űreszközöket találhatja el nagy eséllyel egy űrszemétdarab

KAPCSOLÓDÓ CIKK