Különös dolgot derítettek ki az Észak-Amerikában honos gyémánt csörgőkígyóról: a kígyók nőstényei akár öt évig is tárolhatják a hímek spermáját, mielőtt felhasználnák a petéik megtermékenyítésére.

A gyémánt csörgőkígyó (Crotalus adamanteus) furcsa tulajdonságára véletlenül derült fény, amikor egy 2005-ben Floridában begyűjtött nőstény 2010-ben váratlanul 19 kiskígyónak adott életet. (A csörgőkígyók elevenszülők, az utódok még az anya testében kibújnak a tojásból). Az eset azért volt meghökkentő, mert a kígyó az öt év folyamán egyedül élt egy terráriumban.

Warren Booth, a raleigh-i Észak-Karolina Állami Egyetem kutatója szűznemzésre gyanakodott (az a szaporodási mód, amikor a nőstények hímek közreműködése nélkül hoznak létre utódokat), ezért DNS-mintát vett az anyaállatból és az utódokból is. Legnagyobb meglepetésére azonban a fiatalokban olyan génváltozatokat talált, amelyek nem fordultak elő az anyában. Erre csak egy magyarázat lehet, írja Booth a Biological Journal of the Linnean Society folyóiratban: az anya még befogása előtt párzott, és azóta a testében tárolta a spermát, amellyel megtermékenyítette petéit.

Forrás: wikipedia
Gyémánt csörgőkígyó

Néhány korábbi tanulmány már utalt arra, hogy a hüllők képesek lehetnek több évig tárolni a spermát, de ez az első eset, amikor ezt genetikai módszerrel is megerősítették. Booth úgy véli, hogy más hüllők még a mostaninál is hosszabb ideig tárolhatják magukban a hímivarsejteket.