Két és félmilliárd forintot fordítanak fiatal kutatók itthon tartására

2011.10.28. 16:06

Másfél milliárd forinttal növeli meg a kormány jövőre a Lendület Fiatal Kutatói Program támogatását, amelyre költségvetési forrásokból két és fél milliárd forint jut 2012-ben - jelentette be Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az MTA elnöke által 2009-ben kezdeményezett kiválósági program a legtehetségesebb kutatók megtartását célozza. A program keretében a fiatal kiválóságok elsősorban olyan felfedező kutatásokat végeznek, amelyek új elméletek kidolgozásához, a korábbihoz képest korszerűbb szemlélet megteremtéséhez vagy egy-egy probléma jobb megértéséhez járulnak hozzá. 2009-ben öt, 2010-ben hét, 2011-ben pedig már tizenhat kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot, így immár 28 kiemelkedő fiatal tudós folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat az idén az egyetemekre is kiterjesztett Lendület-programból elnyert, összesen 1,1 milliárd forintból.

"Bátor lépés volt a program elindítása, amelyet igazoltak az elmúlt három év eredményei. A programot nemcsak itthon övezi egyöntetű elismerés, hanem külföldön is példaértékűnek tartják" - fogalmazott Pálinkás József. Mint rámutatott, az öt évre biztosított támogatás a saját kutatócsoport mellett önálló munkalehetőséget, méltányos fizetést jelent a hazaköltöző vagy itthon maradó tehetségeknek, akik jól felszerelt laboratóriumot is kapnak, így nem kerülnek versenyhátrányba a külföldön kutatókkal szemben. Kitért arra is, hogy míg az első két évben az MTA saját költségvetéséből csípte le a finanszírozáshoz szükséges összeget, az idén már költségvetési támogatásban is részesült a program, amelyet jövőre további 1,5 milliárddal növelnek meg. Így összességében 2,5 milliárd forinttal támogatja a költségvetés a programot. "Az akadémiai intézetek költségvetése tizenötmilliárd forint" - mondta az elnök, érzékeltetve, hogy arányaiban mit jelent a Lendület-programnak biztosított költségvetési támogatás.

A konferencián elhangzott előadásokból kiderült, hogy Soós Tibor vegyész (MTA Biomolekuláris Kémiai Intézete) a gyógyszeripar és az élelmiszeripar kulcsfontosságú eljárásaiban használt fémkatalizátorokat újfajta, környezetkímélő alternatív katalizátorokkal kívánja helyettesíteni. Eredményességét bizonyítja, hogy a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie a csoportja által leírt katalizátorfejlesztési elvet kiemelt (hot papers) minősítéssel fogadta el.

Kóczy Á. László, a kooperatív játékelmélet kutatója (MTA Közgazdaságtudományi Intézete) az együttműködésben rejlő konfliktusokat elemzi, kutatásaival a csődbe ment háztartások, vállalatok vagy akár országok problémáinak biztosabb és igazságosabb megoldásához járulhat hozzá.

Galajda Péter (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Kutatóintézete) a baktériumközösségeket vizsgálja: a mikroszkopikus élőhelyeken követi nyomon csoportjával a baktériumok mozgását, csoportos viselkedését és egymáshoz való viszonyát.

Gali Ádám (MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete) a nanorészecskék hasznosításának új lehetőségei foglalkozik. Olyan eljárást dolgozott ki a szervezet számára ártalmatlan nanorészecskék előállítására, amelyekkel rákos elváltozásokat lehet hatékonyan kimutatni. A biológiai észlelőrendszerek mellett a harmadik generációs napelemek hatékonyságát növelő, újszerű megoldásokkal is kísérletezik.

Stipsicz András matematikus (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) a három- és négydimenziós terek nyomába "eredt". A háromdimenziós tér vizsgálata például azért érdekes, mert a részét képező csomók elméletének egyes biológiai kutatásokra is jelentős hatása lehet.

Szakács Gergely (MTA Enzimológiai Intézete) a daganatos betegségek gyógyításának újfajta megközelítésén munkálkodik. Módszerének lényege a kezelések során rendre megjelenő rezisztens tumorsejtek szelektív elpusztítása.

Fekete Csaba (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete) az idegrendszer szerepét méri fel az elhízás elleni harcban. Első lépésként a jóllakottságot szabályozó idegi folyamatokat kezdte vizsgálni, és sikerült egy olyan új idegpályát leírnia munkatársaival, amelynek szerepe van a jóllakottság érzésének kialakulásában.

KAPCSOLÓDÓ CIKK