Kiolvashatók az álombéli mozgások alvó emberek agyából

2011.10.28. 15:32

Az alvás közbeni mozgás nem csupán egy vizuális élmény, az agy egyes mozgásért felelős területei valóban aktiválódnak, állapították meg német kutatók. A müncheni Max Planck Intézet szakemberei újfajta módszerrel tanulmányozták, mi történik az agyban alvás közben: tudatos álomba ringatták az alanyaikat a vizsgálatok alatt.

Az emberek többsége alvás közben nem tudja kontrollálni, hogy miről álmodik, és ébredéskor rendszerint azonnal elfelejti az álmait, ezért különösen nehéz az álmodó agy kutatása. Ahhoz, hogy az agyról alvás közben rögzített MRI felvételeket értelmezni lehessen, elengedhetetlen tudni, hogy bizonyos mozgások esetén milyen aktivitásmintázat figyelhető meg az agyban.

A tudatos álmodás egy olyan állapot, amikor az álmodó tisztában van azzal, hogy amit lát, ami vele történik, az nem valóság, hanem álom. "Nagyjából az emberek felének már volt része tudatos álomban, de csak nagyon keveseknél fordul elő rendszeresen" - mondja Martin Dresler idegkutató, a vizsgálat vezetője. A tudatos álmodás elsajátítható és fejleszthető: az első szinten az álmodó még csak érzékeli, hogy az élmények nem valódiak, míg magasabb szinteken a tudat kontrollt is szerezhet az álmok felett.

Dreslerék a vizsgálataikhoz hat tudatos álmodásra képes embert toboroztak, akiket betanítottak arra, hogy álmukban - tehát nem a valóságban - szorítsák ökölbe a jobb vagy bal kezüket. Ezt követően először éber állapotban készítettek róluk MRI és közeli infravörös spektroszkópiás felvételeket (melyek az agy felszíni aktivitását mutatják) az ökölszorítás elképzelése közben, majd a tudatos álom állapotában - utóbbi kezdetét az alanyok úgy jeleztek a kutatóknak, hogy kétszer balról-jobbra néztek.

A vizsgálati műszerek hangos zajától csupán ketten tudtak elaludni, de a felvételek mindkettejüknél igazolták, hogy az agykéreg motoros területei ugyanúgy aktiválódnak álomalvás közben, mint éber állapotban.

A vizsgálatokban részt vevő egyik kutató, Michael Czisch szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az agyi képalkotó eljárások alkalmasak lehetnek álomolvasásra. Dreslerék eredményeiket a Current Biology folyóiratban publikálták, és a kutatásról beszámoló New Scientist egészen az Első alkalommal olvastak álmokat agyszkennerrel címig merészkedik.

Allen Braun, a bethesdai National Institute on Deafness and Other Communication Disorders neurológusa érdekesnek találja, hogy noha a motoros kéreg aktív volt, az agy azon része, amely a végtagok mozgatásáért felel, nem lépett működésbe. "Tudniuk kellett, hogy valójában nem mozognak" - mondta. Noha a német kutatók csak két alanyt tudtak megvizsgálni, Braun szerint ez is elég volt ahhoz, hogy kiderüljön, ezek az eljárások alkalmasak a tudatos álmodók álmainak olvasására.

KAPCSOLÓDÓ CIKK