Nyolc év után buktatták le a csaló holland kutatót

2011.11.02. 10:19

Egy egyetemi vizsgálóbizottság jelentése szerint több tucatnyi tanulmányt írt légből kapott vagy meghamisított adatok alapján egy neves holland szociálpszichológus.

Felfüggesztették állásából a tilburgi egyetem egyik oktatóját, Diederik Stapelt, miután három fiatal kutató jelezte az egyetemen, hogy szándékos tudományos félrevezetésre utaló jeleket találtak a munkáiban. Miután a vádakkal szembesítették, Stapel elismerte, hogy néhány cikkében hamisított adatok szerepelnek. Az egyetem vizsgálatot indított, két másik holland (a groningeni és az amszterdami) egyetemmel közösen, ahol Stapel korábban dolgozott. A most közzétett jelentés szerint a vizsgálóbizottság tagjai több tucat, fiktív adatokra alapozott publikációra bukkantak. Ráadásul a Stapel által felügyelt 21 doktori munka közül 14 tartalmaz valótlan adatokat.

Stapel olyan cikkekkel hívta fel magára a figyelmet a közmédiában is, amelyek például azt elemezték, hogy a húsevők agresszív, faragatlan emberek, illetve a laboratóriumok rendetlensége önkéntelenül is rendszerezésre serkenti az agyat. Úgy látszik, most át kell értékelni ezeket a sokak elismerését kiváltó eredményeket.

Stapel hétfőn közleményt jelentetett meg, amelyben bocsánatot kér kollégáitól, beismerve, hogy megbukott mint tudós, és sajnálja, amit tett, magyarázatot azonban nem adott. Stapel együttműködött az egyetemi vizsgálóbizottságokkal, amelyek a 2004 óta megjelent több mint 150 cikkét nézték át. A kutató olyan neves folyóiratokban is publikált, mint a Science.

A több tucatnyi hamis vagy manipulált adatra épült cikkről szóló bejelentés sokkolta a tudományos közvéleményt, mondja Gerben van Kleef, az amszterdami egyetem szociálpszichológusa. A kutató nem érti, hogyan történhetett ilyen nagyszabású hamisítás anélkül, hogy már korábban fény derült volna az esetre.

Az "adatok urának" is nevezett Stapel a jelek szerint egyedül követte el a csalásokat. Jóhiszemű diákjainak, doktoranduszainak és munkatársainak Stapel saját maga adott át adatokat elemzésre, amelyekről azt mondta, hogy korábbi, még feldolgozatlan vizsgálataiból származnak. E vizsgálatok nagy része azonban csak kitaláció volt, légből kapott adatokkal, de a valós kísérleti adatok jó részét is meghamisította, ha azok nem illettek az elképzeléseibe.

Bár az adatok manipulálásának gyanúja korábban is felmerült Stapel munkásságával kapcsolatban, olyan nagy tisztelet övezte szakmai körökben, hogy sokan saját magukat hibáztatták, amikor nem tudták megismételni az eredményeit.

A vizsgálatot végző három egyetem most Stapel büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét vizsgálja, illetve az amszterdami egyetem vissza akarja vonni doktori fokozatát.

A tudományos közéletben nagyon ritkán fordulnak elő ilyen csalások, mert a kutatási eredmények közlésének folyamata szigorú szabályokhoz van kötve. Ennek legmagasabb szintje az úgynevezett szakmailag lektorált (peer-review) lapokban való közlés, ilyen például a Nature, a Science, a New England Journal of Medicine stb. Ezek a leghitelesebb források, mert ezekben egy-egy tanulmányt nem az újság szerkesztői lektorálnak szakmailag, hanem szaktársak, vagyis az adott kutatási területen dolgozó más szakemberek. Az általuk tett szakmai bírálatokra a szerzőknek válaszolniuk kell, és ezek alapján döntenek a szerkesztők a cikk közléséről vagy elutasításáról. Ám ahogy a jelenlegi esetből is látható, időnként ezt a rendszert is ki lehet játszani: Stapel egyik cikkének megalapozatlanságára éppen a Science hívta fel a figyelmet a napokban, ahol a kutató idén tavasszal publikált legutóbb - és valószínűleg utoljára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK