2020-ra a nemzeti jövedelem 1,8%-át fordítaná kutatás-fejlesztésre Magyarország

Vágólapra másolva!
Az együttműködés fontosságát állította beszéde középpontjába a magyar miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor a Tudományos Világfórum zárórendezvényén. A kiemelkedő tudósok, tudományszervezők, kormányzati vezetők előtt tartott beszédében felhívta rá a figyelmet: ahhoz, hogy a nemzeti, régiós és globális kihívásoknak megfeleljünk, a kutatás és az ipar, a befektetők és a társadalmi közösség összefogására van szükség.
Vágólapra másolva!

Navracsics Tibor az innovációval kapcsolatosan legalább kettős állami feladatot említett, egyfelől a pénzügyi támogatás biztosítását, amely lehetővé teszi az eredményes kutatást, másfelől az innováció felhasználását a gazdaságban. Magyarország célul tűzte ki, hogy 2020-ra a nemzeti jövedelem (GDP) 1,8%-át fordítja kutatás-fejlesztésre oly módon, hogy jelentősen megnöveli a vállalati R&D részesedést.

Középtávon, az évtized közepére pedig a nemzeti össztermék 1,5%-át kívánja kutatás-fejlesztésre fordítani. A kormányzat tervei között is szerepel, hogy a kiváló eredményeket ígérő tehetségeket itthon tartja azáltal, hogy mind anyagilag, mind szellemileg inspiráló közeget teremt számukra. Ennek a célkitűzésnek egyik kiemelkedően sikeres példája az Akadémia által 2009-ben elindított Lendület program.

A miniszterelnök-helyettes kifejezte, hogy nemzetközi szinten Magyarország gyümölcsöző tudományos kapcsolatokat kíván kiépíteni a tudomány és technológia terén előtérbe kerülő szuperhatalmakkal, mint Brazília, Kína, India, Dél-Korea és Szingapúr. Az említett célok eléréséhez fejleszteni kell a tudástranszfert, és ki kell alakítani az állami és a magánbefektetések megfelelő egyensúlyát.

Ki tudná a tudósoknál jobban, milyen kihívások állnak előttünk - tette fel a kérdést Paul Rübig, az Európai Parlament tudományos és technológiai bizottságának (STOA) elnöke, majd arról szólt, hogy a tudomány képviselői képesek feltárni, majd a politikusoknak elfogadásra kínálni a legjobb lehetőségeket. A tudománypolitikus szerint napjaink tudósai számára az egyik legfontosabb kihívás az energiatermelés újfajta módozatainak innovatív kidolgozása. Bemutatta, hogy a STOA több más területen is aktív, így foglalkozik a társadalmi hálózatok, a szerzői jogok kérdésével, illetve az öregedés kutatásával. A tudás hatalom, a hatalom pedig biztonságot ad - összegezte előadását Paul Rübig.

Patrick Amuriat Oboi, az ugandai parlament tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudomány képviselőinek proaktívan kell fogadniuk a világ
változásait: az akadémikusoknak együtt kell működniük az iparral, a befektetőknek a civil szféra képviselőivel és mindnyájuknak a politikai döntéshozókkal. Rámutatott arra, hogy az összefogás, a tudás, a lehetőségek terjesztése, megosztása, az együttműködés közös érdek.

A növekedés kulcsaként, több más fontos tényező mellett, a tudományos szabadságot, a tudáshoz való általános hozzáférést és a nemek kiegyenlített jelenlétét említette Ulla Burchardt. Egyértelműen támogatjuk az UNESCO célkitűzéseit, ezért is döntöttünk úgy a német parlamentben, hogy jövő héten döntést hozunk a szervezet további támogatásáról - mondta az oktatásért, kutatásért és technológiai fejlődésért felelős bizottság elnöke, miközben aggodalmának is hangot adott, amiért több országban jelentős társadalmi egyenlőtlenségek alakultak ki.

Jelen helyzetben nemcsak az előnyök, de az egyes társadalmi csoportok közötti feszültségek is tartóssá válhatnak, ha nem vesszük figyelembe, hogy a kollektív döntéshozatal kérdése, követelése sokszor háttérbe szorul - mondta a francia kutató, Remi Barré (CNAM Egyetem). Hangsúlyozta, hogy a tudományos eredmények az emberiség közös kincsei. A tudomány közös értékének fogalmaival, a közösségiséggel és egyetemességgel utalt arra, hogy a tudós mindenki érdekében kutat, tehát mindenki számára hozzáférést kell biztosítania az eredményeihez.

A WSF parlamenti ülésének kiemelkedő eseményeként Pálinkás József, az MTA és a WSF elnöke felolvasta, majd a világtalálkozó résztvevői kitörő tapssal elfogadták a Fórum deklarációját. A WSF történetében először kiadott: "A világ tudományának új korszaka" - című zárónyilatkozat a nagy hatású budapesti Világfórum és általa a tudományvilág legfontosabb szándékait, elveit és célkitűzéseit rögzíti, hangsúlyozva a tudomány társadalmi hatóerejét és jövőt alakító befolyását.

A WSF 2011-et lezárva elsőként a magyar államfő, Schmitt Pál tartott előadást az együttműködés, az egyéni, intézményi, nemzeti és nemzetközi szintű közös gondolkodás és párbeszéd jelentőségéről. A tudás, a kutatás nem önmagáért való, nem saját céljait követi, hanem a társadalom érdekeit szolgálja - mondta a köztársasági elnök. A lehetőségeinek korlátait feszegető tudomány egyértelműen felelős az emberiség jövőjéért, jólétéért. Az élet bármely területén kíván az ember még jobb, még több eredményt elérni, a tudományt hívja segítségül - erősítette meg a felelős tudomány szerepét.

A tegnap álmait a ma valóságára váltani: ez a kutatók feladata, a tudománynak így az emberiséget kell szolgálnia - fogalmazott Bogyay Katalin, az UNESCO 36. közgyűlésének elnöke. Egy indiai tudós-költő gondolatainak üzenetével emlékeztetett a feladatra: miközben jobb világ megteremtésére törekszünk, vigyáznunk kell épségére, hogy biztonságban adhassuk át gyermekeinknek.

A tudomány egyetlen nemzetnek sem kizárólagos sajátja, és senki nem képes tudományos munkára teljes elszigeteltségben - emelte ki Sumaya bint El Hassan hercegnő, a Jordán Királyi Tudományos Társaság elnöke, utalva az együttműködés jelentőségére. A kutatók közössége globális értéket teremt az egész emberiség számára.

A következő, 2013-as, Brazíliában rendezendő WSF házigazdája, Aloizio Mercandente tudományos és technológiai miniszter beszédét követően az MTA elnöke, Pálinkás József a háromnapos világesemény zárásaként kiemelte: a gondolatok cseréje során mindenki kap valamit, nyertese lesz a tudomány és általa a társadalom, az egész világ.