Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a Neander-völgyi ember sorsát

Az éghajlatváltozás okozhatta a Neander-völgyi emberek eltűnését, állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.

Amikor az időjárás hidegebbre fordult sok tízezer évvel ezelőtt, mind a Neander-völgyi embernek, mind a modern embernek nagyobb távolságokat kellett megtenniük, ha élelmet akartak találni. Ennek eredményeként a két csoport egyedei a korábbinál gyakrabban találkoztak, a két faj keveredett, s e "liezon" eredményeként a Neander-völgyi ember eltűnt - olvasható a Discovery News hírei között.

"Már rég megdőlt az a feltételezés, hogy a Neander-völgyi ember primitív volt. Ellenkezőleg, egyre több olyan bizonyíték kerül napvilágra, amely a Homo neanderthalensis intelligenciájáról tanúskodik. Amennyiben pedig intelligensek voltak, miért tűntek el a Föld színéről?" - teszi fel a kérdést Michael Barton, az Arizona Állami Egyetem antropológusa.

A kutatók Távol-Kelettől Gibraltárig 167 barlangból előkerült kőeszközöket vizsgáltak, hogy feltérképezzék az ősi emberek csoportjainak mozgását a klímaváltozás idején,. A fosszíliákból olvasták ki, hogy a Neander-völgyi ember, a modern ember vagy mindkettő lakta-e ezeket a barlangokat a 128 ezer és 11,5 ezer évvel ezelőtti időszakban.

Az antropológusok mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy mennyire voltak kopottak a kőeszközök. Amennyiben "otthonülő" életmódot folytattak egykori birtokosaik, a barlangból felhalmozott nyersanyagkészletből szükség esetén új meg új szerszámokat pattintottak. Viszont ha sok időt töltöttek távol a barlangtól, magukkal vitték eszközeiket, amelyeket élezni kellett, s a szerszámok így jobban megkoptak.

Az eszközök tanúsága szerint, amikor meleg volt az éghajlat, a korai ember és a Neander-völgyi ember csoportjai egyaránt mobilisak voltak: nem maradtak sokáig egy helyen, és ritkábban találkoztak egymással.

A jégkorszak beköszöntével mindkét csoport megtelepedett, erről tanúskodnak a folyamatosan gyártott új, éles eszközök. Gyakoribbá váltak a találkozások is. A komputeres modellek szerint a Homo sapiens nagyobb lélekszámú populációja 1500 nemzedék alatt magába olvasztotta a Neander-völgyi embert.

"A Neander-völgyi ember nem halt ki, génjeiket az emberi genom őrzi" - hangsúlyozta Michael Barton.

Richard Klein, a Stanford Egyetem antropológusa szerint a Neander-völgyi ember elég intelligens volt ahhoz, hogy alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz. Ennek ellenére a tudós meglehetősen szkeptikus a mostani elképzelést illetően, azaz hogy a Neander-völgyi és a modern ember keveredése oly mértékű volt, hogy az a Homo neanderthalensis eltűnését okozhatta.