Méhekkel tartják távol a terméstől a kártékony elefántokat az afrikai farmerek. A méhkerítést Lucy King, az elefántok védelméért dolgozó kutatónő fejlesztette ki Kenyában.

Az Afrikában felnevelkedett kutatónő fiatal korától fogva tanulmányozza az elefántok viselkedését. Kutatótársaival közösen Kenyában dolgozott, amikor 2002-ben észrevette, hogy az elefántok nem esznek azokról az akáciafákról, amelyeken az afrikai háziméh (Apis mellifera scutellata - nem azonos az Amerikában elszaporodott "gyilkos méhekkel") fészkel. Kiderült, hogy az elefántok rendkívül tartanak a méhcsípéstől. Amikor hangszórókon méhzümmögést játszottak le nekik, akkor az elefántok egymást riasztották a várható veszélyre, és odébbálltak a nem biztonságosnak ítélt területről.

Ez adta a kutatónőnek az ötletet, hogy a méhek felhasználásával lehetne elriasztani a művelt területekről a terményeket megdézsmáló, akár emberéleteket követelő, súlyos károkat okozó vándorló elefántokat. King ezután kidolgozta a méhkerítés gyakorlati megvalósítását. A kerítéseket egymástól 10 méterre lévő méhkasok alkotják, ezeket faágakból készült állványra akasztják.

A méhkerítések kipróbálása tizenhét kenyai farmon kezdődött 2008-ban. A földművelő közösségek sikeresen alkalmazták a kerítéseket Kenya három különböző vidékén, három különböző törzsnél. Összesen 90 elefánttámadási kísérletet jegyeztek fel, és ebből csupán hat esetben sikerült áttörniük a nagy emlősöknek a kerítésen. Ezért a kutatók a kerítések szélesebb körű telepítését szorgalmazzák, mind az elefántok, mind az emberek védelmében.

 


Az elefántokat elriasztja a hangszórón bejátszott méhzümmögés

A kerítést feltaláló Lucy Kinget az ENSZ a vándorló állatok védelméért alapított rangos díjjal jutalmazta, amelyet kedden adtak át a kutatónőnek a norvégiai Bergenben.