"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"

2011.11.26. 16:52

Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövőben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható.

A Junior Príma Díj tudósok kategóriájában idén a Mars kutatását is díjazták: Sik András geográfus, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének tanársegédje kapott elismerést, aki a Mars felszíni formakincsét elemzi űrszondák felvételei alapján. A szakembert az eddigi legfejlettebb Mars-járó, a Curiosity startja előtt kérdeztük arról, miért kutatja az ember a vörös bolygót.

[origo]: Mi a legvérmesebb reménye a Mars Science Laboratory eredményeivel kapcsolatban, és mivel lenne már elégedett?
Sik András: Éppen az, hogy szenzációs asztrobiológiai felfedezéssel nyitja meg a bolygó kutatásának új korszakát: a jelenlegi környezet lakhatóságának, illetve a múltbeli élet nyomainak tanulmányozása közben felfedezi valamilyen Földön kívüli életforma szerves anyagának fosszilizálódott maradványait - vagyis hogy egy úgynevezett biomarkert, egykori életet jelző anyagot talál! De persze már az is elégedettségre adna okot, ha a szerkezetnek sikerülne épségben elérnie a felszínt az új leszállási módszerrel, s tudományos berendezéseivel megvizsgálhatná a Gale-kráter üledékes rétegeit.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Mikor tekintené kudarcnak a küldetést?
Ha semmilyen új ismeretet nem szereznénk ahhoz képest, amit a Spirit és az Opportunity Mars-járművek küldetései során tudtunk meg a bolygó múltbeli fejlődéstörténetéről. Ám ha esetleg így alakulna, amit szinte kizártnak tartok, akkor az leginkább a leszállóhely-választás elhibázottságát jelentené, nem pedig a mérnöki teljesítmény vagy a tudományos program kudarcát.

Ön szerint mi a Mars-kutatás három eddigi legfontosabb eredménye?
A bolygó tanulmányozásának legizgalmasabb kérdései egyértelműen a vízhez, illetve az életlehetőségekhez kapcsolódnak, s az utóbbi években szinte egymást követték a jelentős eredmények ezekben a témakörökben.
Az egyik kiemelkedő felfedezés a kilenc éven át hűséges szolgálatot teljesítő Mars Global Surveyor keringőegység érdeme, ugyanis az ősi felszínek kiszáradt csatornái mellett végre olyan vízmosások is hemzsegtek a felvételein, amelyek geológiai időskálán mérve rendkívül fiatal, néhány ezer-néhány millió éves képződmények. Ez pedig nyilvánvalóan arra utal, hogy nem csak a Mars-történet múltbeli, nedves időszakában alakíthatta folyékony víz a tájak formakincsét, hanem speciális körülmények esetén akár az égitest jelenlegi, fagyos-sivatagos felszíni környezetében is előfordulhat.

Hasonlóan fontosnak tartom, hogy a Mars Express keringőegység kis mennyiségű metán jelenlétét mutatta ki a bolygó légkörében, amelynek forrása egyelőre még ismeretlen, de földi analógiákból kiindulva vulkáni tevékenység vagy talán valamilyen biológiai aktivitás lehet. S végül a Phoenix leszállóegység is megkerülhetetlen mérföldkő, mivel a keringőegységekkel végzett közvetett, vagyis távérzékeléses vizsgálatok, valamint a múltbeli víznyomokat kereső marsi felderítő járművek után végre közvetlen, vagyis anyagvizsgálati, terepi módszerekkel igazolta, hogy napjainkban is található vízjég a felszínközeli rétegekben - így lezárta a marsi vízkeresés hosszúra nyúlt évtizedeit!

Meg tudja becsülni, hogy nagyságrendileg mennyit költött az emberiség a Mars kutatására az elmúlt egy évtizedben?
Hazánk űrkutatási kiadásaihoz képest elképzelhetetlenül sokat, ám az Európai Űrügynökség vagy a NASA teljes költségvetésében ez egyáltalán nem kiemelkedő tétel. Ha számszerűsíteni próbálom, hét különböző, ember alkotta űreszköz érkezett a vörös bolygóhoz: az amerikai 2001 Mars Odyssey keringőegység, az európai Mars Express keringőegység és vele együtt a Beagle-2 leszállóegység, majd a Spirit és az Opportunity marsi felderítő járművek, az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter keringőegység, valamint a szintén amerikai Phoenix leszállóegység. Mivel küldetésenként 0,5-1 milliárd dollár közötti összeg tűnik reális becslésnek, véleményem szerint az évtized "Mars-rezsije" nagyságrendileg 1000 milliárd forint lehet.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Miért van a Mars felszíne jobban feltérképezve, mint a Földé?
Kétségtelen, hogy bizonyos marsi területekről jobb minőségű felvételek érhetők el nyilvános adatbázisokban, mint mondjuk hazai nagyvárosokról a Google Maps térképein, de ezek a néhány deciméter/pixel felbontású marsi képek a bolygónak kevesebb mint 1%-át fedik le, a többi 99%-áról pedig "csak" 5-10 méter/pixel részletességű adatokkal rendelkezünk. Az igen jó minőségű, ráadásul színes és térhatású felvételek azonban lenyűgöző módon mutatják be külső szomszédunk természeti csodáit, így aztán már most sejthető, hogy a jövőben mely marsi területek lesznek a bolygóközi turizmus legnépszerűbb célpontjai!

Mit tett hozzá a Mars kutatása a Föld megismeréséhez?
A Mars kutatásának egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy megismerünk egy Földhöz nagyon hasonló bolygót, s így a földitől eltérő környezetben - például más hőmérsékleti, légnyomás- és gravitációs viszonyok mellett - tanulmányozhatjuk azokat a folyamatokat, amelyek saját otthonunkat is irányítják. Vagyis ezáltal a Föld működését is jobban megérthetjük! Például ha sikerülne pontosan kiderítenünk, hogy mi okozta a Mars múltjában zajlott jelentős mértékű éghajlatváltozást, akkor ez minden bizonnyal hozzájárulhat a Földön épp a szemünk láttára zajló globális felmelegedés káros következményeinek megelőzéséhez, vagy legalább mérsékléséhez.

Ezenkívül milyen haszna lehet a Mars kutatásának néhány éves, néhány évtizedes és néhány évszázados távlatban?
Napjainkban ez még valóban alapkutatásnak számít, ami leginkább egy évtizedek vagy talán csak évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható. Ám külső bolygószomszédunk megismerését legalább három különböző, önmagában is rendkívüli törekvés ösztönzi, kétségbevonhatatlan indokokkal támasztva alá a Mars-kutatásra fordított anyagi források szükségességét.

Egyrészt a földtudományi kutatások előbb már említett planetáris kiterjesztése miatt, másrészt azért, mert a Földön kívüli élet múltbeli nyomai és lehetséges jelenlegi formái, vagyis a biomarkerek több égitesten is előfordulhatnak a Naprendszerben, de egészen biztosan a Mars a legígéretesebb közülük, ezért az asztrobiológiai vizsgálatoknak minden küldetés során kiemelt fontosságuk van. Egy ilyen jelentőségű felfedezés alapjaiban változtatná meg civilizációnk tudományos gondolkodását, nem is beszélve a különböző vallási rendszereket s ezeken keresztül a világ társadalmi folyamatait befolyásoló hatásairól.

Harmadrészt pedig azért, mert a jelenlegi, optimista elképzelések szerint az első bolygóközi űrutazók feltehetőleg a XXI. század második harmadában jutnak majd el a Marsra, s biztonságuk érdekében ismernünk kell a terepi munka, illetve a hosszabb távú felszíni tartózkodás összes lehetséges veszélyforrását, valamint kipróbált technológiai megoldásokra és hibátlanul működő felszerelésre van szükség ebben a vonzóan vöröslő világban - ezért az emberi jelenléttel kapcsolatos előkészületeket minél korábban meg kell kezdeni.

Valóban elindulhat a század közepe felé az első embereket szállító Mars-űrhajó?
Az Apollo-program sikerének idején, az 1970-es évek elején úgy gondolták, hogy ez körülbelül 30 év múlva, vagyis a 2000-es években bekövetkezik. Napjainkban is azt hallani, hogy körülbelül 30 év múlva, vagyis a 2030-as évek második felében. Ám az elmúlt 30 évben sajnos nem igazán kerültünk közelebb az emberes expedíció megvalósulásához.

Kihasználhatja bármi módon az emberiség a Mars erőforrásait, például ásványkincseit a jövőben?
Jelenleg ezt nem tartom életszerű elképzelésnek, mert tulipánokat talán még megéri Brazíliából szállítani a holland virágpiacokra, a Mars esetében azonban a logisztikai költségek még a legracionálisabban gazdálkodó fuvarozó vállalkozást is biztosan veszteségessé tennék... Komolyra fordítva a szót, jelenleg nem ismerünk olyan erőforrást a bolygón, ami megindíthatná a bolygóközi áruszállítást, akár csak automata űreszközökkel is. Ahhoz pedig még sok édesvíznek kell beszennyeződnie itt a Földön, hogy például jégkockagyárakat építsünk a marsi Olympus-hegy bazaltos oldallejtőin. A távolabbi jövőben azonban, ha nagyobb emberes bázisok létesülnek majd a bolygón, akkor minden bizonnyal szükség lesz a természeti erőforrások helyben történő hasznosítására. Akik mégis szeretnék elképzelni a marsi bányavárosok vörös porral teli hétköznapjait, azoknak mindenképpen javaslom a Total Recall című remek science fiction filmalkotást Arnold Schwarzenegger főszereplésével!

Ön szerint reális lehetőség, hogy az ember kolóniákat alapít a Marson?
Úgy gondolom, hogy az emberi civilizáció minden alapvető technológiával rendelkezik egy emberes Mars-utazás megvalósításához, ám arra most még biztosan nem lennénk képesek, hogy nagyobb népességet költöztessünk át a bolygóra. Viszont ha valamilyen okból - akár kisbolygó-becsapódás veszélye, akár túlnépesedés vagy atomháború miatt - tömegesen kellene elhagynunk a Földet, akkor az emberi fajnak minden bizonnyal a Marson lenne a legjobb esélye a túlélésre, s ebben az esetben valószínűleg sokat gyorsulna az ottani tartózkodáshoz szükséges berendezések és használati eszközök fejlesztése, illetve gyártása.

Miért kutatja egy magyar fiatalember a Marsot?
Amikor a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja voltam, a Supernova csillagászat-űrkutatás szakkör foglalkozásain sokat beszélgettünk a Naprendszer égitestjeiről, s úgy tűnt számomra, hogy a középiskolai tantárgyak közül a földrajz áll a legközelebbi kapcsolatban a bolygók és holdak tanulmányozásával. Az ELTE geográfus szakán töltött egyetemi évek során ez a "közelség" tovább fokozódott, majd Ph.D.-hallgatóként már a Mars felszínalaktani és fejlődéstörténeti sajátosságait vizsgáltam, miközben tanársegéd lettem az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékén, illetve tagja a Collegium Budapest - Institute for Advanced Study által működtetett Mars Astrobiology Group nevű kutatócsoportnak, amely magyar szakemberekből áll, s az Európai Űrügynökség támogatásával működik. Most pedig már épp a doktori értekezésem védésére készülök, természetesen a Marshoz kapcsolódó témakörben.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Ha elmehetne a Marsra, de ott kellene maradnia örökre, elmenne?
Ha kutatóként tagja lehetnék az első emberes expedíció legénységének, akkor hosszú gondolkodás után feltehetőleg igent mondanék, de retúrjegy nélkül biztosan nem hagynám el ezt a kis kellemes kék bolygót!

* * *

Sik András geográfusként szerzett kitüntetéses diplomát. Tudományos érdeklődése már első egyetemi éveiben a Naprendszer bolygótestjeinek vizsgálata felé fordult. Tudományos tevékenysége a térinformatika, a távérzékelés és a geomorfológia kérdéseire is kiterjed. Sik András egyetemi oktatói munkája mellett sokat tesz a tudománynépszerűsítésért is: űrkutatásról tart előadásokat országszerte, ismeretterjesztő filmek, rádió- és tévéműsorok rendszeres Mars-szakértője.