Az Európai Űrügynökség szakemberei feladták a próbálkozást, hogy kapcsolatba lépjenek a Föld körüli pályán maradt orosz űrszondával, a Fobosz-Grunttal. Feltehetőleg az oroszok is hamarosan így döntenek. A szonda január közepén fog visszazuhanni a légkörbe, és 13 tonnányi anyagának jelentős része elérheti a felszínt. A szondán mérgező anyagok és radioaktív izotópok is vannak.

Nem próbálkoznak tovább az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei azzal, hogy ismét felvegyék a kapcsolatot a hordozórakéta utolsó fokozatának hibája miatt Föld körüli pályán maradt Fobosz-Grunt-űrszondával. A december 2-i hivatalos közlemény alapján a következő napokban feladják a további próbálkozásokat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Mars egyik holdja felé november 8-án indított orosz űrszonda nem hagyta el a Föld körüli pályát. Felélesztésében az ESA szakemberei is megpróbáltak közreműködni. Noha több alkalommal is vették a szonda rádióadását, de nem sikerült felvenni a kapcsolatot vele, és pontosan az sem derült ki, hogy mi a probléma az űreszközzel.

A Fobosz-Grunt a Föld körüli pályán eltöltött hetek miatt a Marsot már nem érheti el, ezért felmerült, hogy egy kisbolygó felé indítanák - azonban továbbra sem sikerült átvenni a szonda irányítását. A Fobosz-Grunt jelenleg is bolygónk körül kering. Az Orosz Űrügynökség még nem adott ki hivatalos közleményt, azonban nagy a valószínűsége, hogy hamarosan ők is beletörődnek a 165 millió dolláros küldetés elvesztésébe.

A Fobosz-Grunt fokozatosan veszít majd a magasságából, és idővel belép az atmoszférába. Az üzemanyaggal feltöltött szonda teljes tömege közel 13 tonna, amelynek több mint a felét mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag teszi ki, de ez feltehetőleg elég majd a légkörben. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szondán kis mennyiségben radioaktív kobalt izotópok is vannak.

 

Film a Fobosz-Grunt-űrszonda elhaladásáról az égen, Hollandiából nézve (Marco Langbroek)

Az űrszonda lényegesen nehezebb, mint a nemrég visszazuhant 2,4 tonnás ROSAT vagy a 6 tonnás UARS-műhold. Ennek megfelelően a légköri belépés és felizzás után több és nehezebb töredék maradhatnak vissza belőle. Ez lesz a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években belépett a Föld légkörébe. Az esemény időpontját és helyszínét egyelőre nem lehet előre jelezni, a becslések szerint január közepére várható a légköri felizzás - de ettől egy hét eltérés is elképzelhető jelenleg. Csak annyi bizonyos, hogy a légköri belépésre az északi és déli szélesség 51,4 fokos szélességi köre között kerül majd sor.

Az elmúlt időszakban a szonda keringési magassága nem csökkent, hanem enyhén növekedett is - valamilyen mértékig feltehetőleg üzemelnek a rendszerei, és saját hajtóművével megemelte keringési magasságát, igaz ennek pontos oka ismeretlen, és mozgásának paraméterei nem pontosan ismertek.