Új magyar kutatás: mekkora gyerekével ér fel egy kutya esze?

Csecsemőkhöz hasonlóan reagálnak a kutyák az emberi kommunikációs jelzésekre, állapították meg magyar kutatók. Az etológusok szemmozgást érzékelő műszerrel vizsgálták, hogyan reagálnak a kutyák a lejátszott videókra.

Az emberi kommunikációs jelzések megértésében, valamint az ezekre adott reakciókban több hasonlóság is megfigyelhető a csecsemők és a kutyák között. Ezért vizsgálták meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói, hogy a csecsemők elmeműködésének vizsgálatában széleskörűen használt eye tracker, vagyis szemmozgást követő technológia alkalmas-e a kutyák kognitív (gondolkodással kapcsolatos) működésének vizsgálatára. A szakemberek másik tudományos célja annak vizsgálata volt, hogy vajon képesek-e a kutyák követni az ember elfordított tekintetét, és megnézik-e a tárgyat, amire az ember néz.

Korábbi vizsgálatok során más kutatók azt találták, hogy már a 6,5 hónapos csecsemők is képesek követni az ember elfordított tekintetét - mondta az [origo]-nak Topál József, az MTA Kognitív Neurofiziológiai és Pszichológiai Intézetének munkatársa, a vizsgálatok egyik résztvevője. "Az ennyi idős csecsemők szemükkel maguk is hajlamosak megnézegetni az ily módon jelzett tárgyat, de csak akkor, ha a felnőtt modell a fejének elfordítását megelőzően egyértelműen kifejezi a baba felé a közlési szándékát, vagyis felveszi vele a szemkontaktust, és megszólítja a csecsemőt" - mondta Topál. A magyar kutatók korábbi vizsgálataik során számos meglepő párhuzamot találtak a csecsemő és a kutya kommunikációs képességei között. Ezért ismételték meg a gyerekeken elvégzett vizsgálatot kutyákon is, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, hogy vajon a kutya automatikusan követi-e az ember irányjelző fejfordítását (ha egyáltalán követi), vagy csak akkor, ha az irányjelző gesztust megelőzi a közlési szándék kinyilvánítása.

A tesztek során a kutatók a kutyákat egy monitor elé ültették, amelynek talpánál helyezték el a szemmozgást követő műszert. A kutyáknak ezt követően egy videót vetítettek, amelynek kezdőképén egy lehajtott fejű ember állt, két oldalán 1-1 virágcseréppel. Az első esetben az irányjelzést megelőzően a személy felhívta magára a kutya figyelmét: felnézett rá, magas hangon megszólította, majd ezt követően nézett rá az egyik cserépre. A második esetben lefelé fordított fejjel, mély hangon szólította meg az állatot, és a szemkontaktust elkerülve fordította el a fejét a cserép felé. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kutyák a gyerekekhez hasonlóan jobban teljesítenek abban a helyzetben, amikor az irányt mutató személy előzetesen felkelti a figyelmüket. A kutatók az eredményeket a Current Biology folyóiratban publikálták.

A monitor lábánál helyezték el a szemmozgást érzékelő műszert

Topál elmondta, hogy a kutya számára az úgynevezett nem verbális típusú jelzések általában fontosabbak, mint a szavak, így amikor a gazda kommunikációs kapcsolatba akar lépni a kutyával, akkor az állat számára a szemkontaktus felvétele általában fontos (ez még akkor is így van, ha bizonyos helyzetekben erre nincsen mód, s ilyenkor a megszólítás marad csak). "A szemkontaktus sokszor nagyon hatásos abban, hogy befogadókész állapotba hozza a kutya elméjét, ilyenkor elkezd figyelni, és várja a további információkat" - mondta a viselkedéskutató. A nem verbális jelzések akkor is nagyon fontosak, amikor már megtörtént a kapcsolatfelvétel, és a gazda kijelöli a kutya számára azt a tárgyat vagy személyt, amivel/akivel kapcsolatban valamilyen ismeretet kíván átadni. Ezek az úgynevezett referenciális, vagyis ráutaló jelzések a felnőtt emberek egymás közötti kommunikációjában gyakran verbálisak (például "azt a fát figyeld"), de a kutyánál ezek csak irányjelző gesztusok formájában működnek (például rámutatás a fára, vagy a szemkontaktust követően a tekintet elfordítása a fa felé). "A még nem beszélő csecsemőnél hasonló a helyzet, számára is nagyon fontosak azok a nem verbális típusú, közlési szándékot kifejező jelzések, mint a szemkontaktus és a mutatás" - tette hozzá Topál.

Bár bizonyos tekintetben sok a hasonlóság a gyerekek és a kutyák között, nem lehet egyetlen számmal meghatározni, hogy a kutya értelmi képességei alapján mennyi idős gyereknek felel meg. "A szociokognitív képességeknek számos megnyilvánulásuk van, ezek egyike a közlési szándék felismerése és az ezt követő tekintetkövetés. E konkrét jelenség vonatkozásában a kutya azt tudja, amit egy 5,5 hónapos csecsemő is tud. Azonban vannak a kutyának olyan képességei is ezen a területen, amelyek vonatkozásában eléri, sőt meghaladja a 1,5 éves gyerek képességeit. Ilyen például a mutatás mint irányjelző gesztus kifinomult értelmezése különböző helyzetekben. Tehát bár a kutya elméje általában véve 'csecsemőszerűen' működik, nem egy adott életkorú csecsemő elméje lakozik benne, hanem mozaikszerűen, az egyes képességei a 6-24 hónapos babáénak felelnek meg" - mondta Topál.

A kutya számára az egyik legfontosabb kommunikációs jelzés a szemkontaktus

A kutyatulajdonosok között többen számolnak be arról, hogy a kutyák alkalmanként televíziót néznek, esetleg meg is morogják az ott látott furcsaságokat, vagy a tévé mellett keresik a képernyőből "kiszaladt" állatot. Az etológus elmondta, hogy a modern tévékészülékek képét már viszonylag jól látják a kutyák, ugyanakkor a gazdák arról számolnak be, hogy nagy egyéni különbségek vannak az egyes kutyák között a tekintetben, hogy mennyire érdeklődnek a tévé, illetve a belőle jövő hangok iránt. Az egyéni eltérések okát nem tudják, de az biztosnak látszik, hogy a kutyák látják a monitoron lévő képet, az egy más kérdés, hogy miként értelmezik, vagyis az ott látható "pici" embert embernek tekintik-e, avagy sem.