Megfejthetetlenek a nők a 70 éves Stephen Hawking szerint

Stephen Hawking - sokak szerint a legnagyobb élő fizikus - 21 éves volt, amikor bénulásos betegségét megállapították, és mindössze néhány évet jósoltak neki. Hawking ebben hónapban tölti be 70. évét, és exkluzív interjút adott a New Scientistnek.

Hawking szerint - saját pályafutása alatt - a legizgalmasabb előrelépés akkor történt a fizikában, amikor felfedezték, majd megerősítették a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban lévő apró ingadozásokat. Ezek támasztják alá az Univerzum keletkezésének felfúvódásos modelljét (részletesen lásd az Ilyen volt az Univerzum röviddel az Ősrobbanás után című cikkünket).

Hawking elmondta: az ő legnagyobb tévedése - legalábbis a tudomány területén - az volt, hogy korábban azt gondolta: minden információ elpusztul a fekete lyukakban, és onnan semmi nem szivároghat vissza az Univerzumba. Később erről megváltozott a véleménye: a "visszaszivárgásra" a róla elnevezett Hawking-sugárzás ad lehetőséget (részletesen lásd itt).

Arra a kérdésre, hogy mi lenne egy igazán forradalmi felfedezés az Univerzum kutatásában, Hawking a szuperszimmetrikus részecskéket említette, mert ez megerősítené az M-elméletet is.

A szuperszimmetria elmélete olyan átfogó teória, amely a fizikai kölcsönhatásokat egységes rendszerben magyarázza, és képes leírni az Ősrobbanás utáni korai Világegyetem első pillanatait. Az elmélet szerint minden részecskének van egy szuperszimmetrikus partnere - utóbbiak fontos összetevői lehetnek a sötét anyagnak. Eddig nem észleltek szuperszimmetrikus részecskét, azonosításuk egyik fontos feladata a CERN-ben üzemelő LHC részecskegyorsítónak.

Mivel Hawking csak egy különleges berendezés segítségével képes lassú kommunikációra, érthető módon az interjú is rövid volt. A New Scientist két utolsó kérdése és a válaszok a következők voltak:

Ha kezdő fizikus lenne, mivel foglalkozna?

Keresnék egy új ötletet, hogy egy új területet tárjak fel.

Mire gondol a nap nagy részében?

A nőkre. Megfejthetetlenek.

Január 8-án az interneten is látható előadás-sorozatot szervez a Cambridge Egyetem Hawking születésnapja tiszteletére. A londoni Science Museum kiállítása január 20-án nyílik meg Hawking életéről és munkásságáról.

Gyógyíthatatlan betegség

Az 1942-ben született Hawkingot a nagyközönség is jól ismeri. Tudományos témái (általános relativitáselmélet, fekete lyukak, Ősrobbanás, a Világegyetem története) érdeklik az embereket, és ő maga is sokat tett ezen érdeklődés kielégítéséért. Az idő rövid története című könyve minden bestsellerrekordot megdöntött, magyar kiadása is nagy siker volt. Mindössze 32 éves volt, amikor a brit tudományos akadémia, a Royal Society a tagjává választotta, 1977-től egyetemi professzor Cambridge-ben. 1979 óta a matematika Lucas-professzora, ezt a posztot töltötte be valaha Isaac Newton is.

Hawking még egyetemista volt Oxfordban, amikor - nem sokkal a 21. születésnapja után - kiderült, hogy egy különleges, gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri elváltozásban (amyotrophiás laterosclerosis, Lou Gehrig-kór) szenved. Önvallomása szerint korábban unta az életet, de ahogy tudomást szerzett betegségéről, élvezetet talált abban, hogy él. Megnősült, három gyermeke született. 32 éves koráig képes volt önállóan étkezni, segítség nélkül lefeküdni, felkelni.

Ezután először náluk lakó egyetemi tanítványai, majd 1980-tól reggel és este néhány óráig hivatásos ápolónő volt a segítségére. 1985-ben tüdőgyulladást kapott, és gégemetszést hajtottak végre rajta. Ettől kezdve 24 órás segítségre, gondozásra szorult. Beszéde már a gégemetszés előtt is nehezen volt érthető, tagolatlanul beszélt, mint a részegek. Csak néhány ember volt képes megérteni, ők tolmácsolták Hawking szavait. Így diktálta le tudományos dolgozatait, és tolmáccsal tartotta meg egyetemi óráit. A gégemetszés után többé már nem tudott beszélni.

Hawking súlytalanságban

Hawking egyik nagy álma valósult meg akkor, amikor súlytalansági repülésen vett részt. "Egész életemben a gravitációt és a fekete lyukakat tanulmányoztam, és most izgatottan várom, hogy első kézből szerezzek tapasztalatot a súlytalanságról" - mondta a repülés előtt. A zuhanórepülés tízezer méter magasan kezdődött egy speciálisan átépített Boeing 727-200-as fedélzetén, 45 fokos szögben. Hawkingnak 30 másodpercig sikerült a súlytalanságot átélnie: kiemelkedett a tolószékből és lebegett. A pilóták nyolcszor ismételték meg a zuhanást, így a fizikus összesen 4 percet tölthetett súlytalanságban.

Speciális előadások

A beszédképesség elvesztése után először rendkívül nehézkes és lassú volt számára a kommunikáció, a kapcsolattartás. Az ábécé betűit tartalmazó kártyát tartottak szemei elé, segítője sorban rámutatott a betűkre, Hawking pedig szemöldökének felhúzásával jelezte, ha a kívánt betűhöz értek. Ezután Kaliforniából kapott egy olyan szoftvert, amely szavakat kínált fel a képernyőn, így már betűk helyett szavakból válogathatott. A válogatáshoz egy kapcsolót kellett kézzel működtetni, később megoldották a kapcsoló fej- vagy szemmozgással való működtetését is.

A számítógépben tárolt szövegfogalmazványt egy beszédszintetizátor formálta hallható mondatokká. A következő lépésben a számítógépet és a szintetizátort beépítették Hawking tolószékébe. Ezzel a rendszerrel körülbelül percenként 15 szó sebességgel tud fogalmazni. Több könyvet és tudományos dolgozatok sorát írta meg ily módon, sőt, rendszeresen tart tudományos és ismeretterjesztő előadásokat is. Hawking döntőnek tartja a beszédszintetizátor működését, az nem is hat automatának, hiszen a hangszínt is képes változtatni. Angol létére csak azt fájlalja, hogy a gép amerikai akcentussal beszél.

Stephen Hawking egyik korábbi előadása a Cambridge Egyetemen - részlet Radnai Zoltán akkori cambridge-i diák élménybeszámolójából

...Eleinte szokatlan volt, hogy prof. Hawking minden mondata között néhány másodpercnyi (néha tízet is elérő) hosszúságú szüneteket tartott, hiszen ennél gyorsabban képtelen lenne beszélni; ám mint kiderült, ezek a szünetek inkább hatásosak voltak, mint zavaróak, hiszen ez alatt volt időm, hogy megemésszem az elhangzottakat, illetve megszemléljem a vetítőn levő képet vagy prof. Hawkingot magát. Mint kiderült, prof. Hawking roppant szellemes és vidám személy, a közönség a komoly fizikai tartalom ellenére gyakran tört ki nevetésben. Az előadás összefoglalója itt olvasható.