Ilyen volt Fobosz-Grunt utolsó pályája

2012.01.16. 11:07

A legutóbbi adatok szerint a Fobosz-Grunt orosz űrszonda elégése valóban a Csendes-óceán felett kezdődött meg, de a darabok nagy része már az Atlanti-óceánban zuhanhatott le, magyar idő szerint vasárnap 19 óra körül. Egyelőre nem közöltek hírt arról, hogy valaki látta volna az eseményt.

Hétfői információk

Pontosították a Fobosz-Grunt lezuhanásának forgatókönyvét. A szonda valóban a Csendes-óceán felett, Chile partjaitól körülbelül 1250 kilométerre lépett be a légkör sűrűbb részébe, azaz itt kezdődött meg az elégése. Ezt egy orosz űrkutatási forrás állítja, az orosz honvédelmi minisztérium űrerő parancsnokságára hivatkozva.

A maradék darabok lezuhanása azonban később történhetett, szintén orosz források szerint már az Atlanti-óceán területén. Ez látható az alábbi térképen is. A vastagabb kék vonal jelöli a Fobosz-Grunt utolsó pályáját, amelyen bal lentről felfelé haladt az űreszköz. A darabok zöme az Atlanti-óceán Egyenlítőhöz közeli területein hullott le, de elképzelhető, hogy még Afrika és Spanyolország partjai elé is jutottak belőle.

Forrás: OKF/Orosz Űrügynökség

A Fobosz-Grunt utolsó pályája (forrás: Orosz Űrügynökség)

Egyébként ez volt az a pálya, amely miatt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság figyelmeztette a magyar lakosságot, de Magyarország területéig már "nem tartott ki" a széteső űreszköz.

Vasárnap, 19.30

A meghibásodott Fobosz-Grunt orosz űrszonda darabjai a Csendes-óceánba zuhantak, magyar idő szerint 19 óra előtt. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az űrszonda el nem égett darabjai a chilei Wellington-szigettől mintegy 1250 kilométerre nyugatra csapódtak az óceánba.

Az utolsó keringés során már csak 114 és 133 kilométer között volt a Fobosz-Grunt keringési magassága, enyhén elliptikus pályán. Az űrszonda végül magyar idő szerint 18.45-kor a sűrűbb légrétegekbe jutva felizzott és darabokra hullott.

Egyelőre nem közöltek hírt arról, hogy valaki látta volna a jelenséget.

A vasárnap megjelent hírek között óráról órára változott a szonda lezuhanásának helyszíne, még Magyarország is szóba került. Az előrejelzés nehézségének oka egyrészt az, hogy a felsőlégkör sűrűsége a pillanatnyi napaktivitás hatására élénken ingadozik. Még fontosabb, hogy ha a műhold "bukdácsol", akkor előre nem kiszámítható módon változik a haladási irányba mutató keresztmetszete, ami a fékeződés mértékét befolyásolja. A harmadik tényező pedig a nagy keringési sebesség: közel 8 kilométert tesz meg másodpercenként. Ennek megfelelően, ha csak egyetlen percet is téved az előrejelzés, a belépés már közel 500 kilométerrel arrébb történik.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Mars egyik holdja felé 2011. november 8-án indított orosz űrszonda nem hagyta el a Föld körüli pályát. Felélesztésében az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei is megpróbáltak közreműködni. Noha több alkalommal is vették a szonda rádióadását, nem sikerült felvenni a kapcsolatot vele, és pontosan az sem derült ki, hogy mi volt a probléma az űreszközzel.

Az üzemanyaggal feltöltött szonda teljes tömege közel 13 tonna volt, amelynek több mint a felét mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag tette ki, de ez feltehetőleg teljesen elégett a légkörben. A Fobosz-Grunton kis mennyiségben radioaktív kobaltizotópok is voltak. A szakemberek szerint közel 200 kilogramm maradék alkatrész érhette el a Föld felszínét. Az űrszonda lényegesen nehezebb volt, mint a nemrég visszazuhant 2,4 tonnás ROSAT vagy a 6 tonnás UARS műhold. Ez volt a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években belépett a Föld légkörébe.

A Fobosz-Grunt (Fobosz-Talaj) űrszondát 2011. november 9-én Zenit hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára Bajkonurból, hogy talajmintát vegyen a Mars nagyobbik holdjáról, a Phobosról, és azt a Földre szállítsa. Ezt követően azonban eddig ismeretlen okokból a szonda automatikája nem reagált a hajtómű indítási parancsokra, így nem tudta folytatni útját kitűzött célja felé. A sikertelen kísérlet 5 milliárd rubelébe került Oroszországnak, a misszióra 15 évig készültek, az eszköz számos értékes berendezést vitt magával, súlya 13 és fél tonna volt. A Földre visszatért, az alsó légkörben el nem égett darabok a feltételezések szerint valószínűleg nem haladták meg a 200 kilogrammot.

Vasárnap, magyar idő szerint 19 óra

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye: az Orosz Űrügynökség szerint nem lehet kizárni, hogy Magyarországra is juthatnak a már lezuhanás előtt álló Fobosz-Grunt lehulló darabjaiból.

Vasárnap, magyar idő szerint 17.04

A lezuhanása előtt álló Fobosz-Grunt űrszonda pályája lassan változik, ezért nehéz előrejelezni, hogy a Föld mely pontjáról mikor figyelhető meg. A legutóbbi számítások alapján azonban nem kizárt, hogy utolsó keringései során Magyarország felett, vagy tőlünk nem sokkal délre is elhalad. Ha szerencsénk lesz, egy apró, lassan vonuló fénypontként lehet majd megfigyelni. Valószínű azonban, hogy rendkívül halvány lesz, és nem fog látszani (mert az átvonuláskor már feltehetőleg földárnyékban lesz).

Aki mégis szeretné megpróbálni: a legutóbbi számítások szerint a szonda magyar idő szerint 19:19 körül vagy néhány perccel ezt megelőzően nyugat-délnyugat irányban tűnhet fel hazánkból nézve, majd 19:20 körül dél felé 70 fok körüli magasságra emelkedik a látóhatár fölé (a 90 fok a fejünk felett van, azaz jó magasan lesz), és 19.22-re már el is tűnhet kelet-délkelet irányban.

A legutóbbi becslések szerint ezt követően 19.40 körül léphet be a légkörbe, és nagyjából a Góbi-sivatag területe felett ég majd el. Ha mégis túléli ezt a keringést, akkor a következő alkalommal ismét Kelet-Európa felett halad el: 22.20 körül jelenhet meg északnyugat felől, majd 22.21 körül érheti el pályájának legmagasabb pontját 21 fokkal a látóhatár felett, és 22.23 körül már el is tűnik északkelet felé.

Vasárnap, magyar idő szerint 10.46

Az előrejelzések még mindig is bizonytalanok, és pontosabb becslés csak az esemény előtt néhány órával várható. Az Orosz Űrügynökség utolsó számításai szerint továbbra is vasárnap este, méghozzá 19.40 körül várható a légköri felizzás, de nem Dél-Amerika, hanem Ázsia, azon belül a Góbi-sivatag kiterjedt területe felett.

Az űrszonda pillanatnyi helyzete ezen az oldalon követhető.

Szombat, magyar idő szerint 13.30

Az Orosz Űrügynökség (Roszkozmosz) újabb adatokat közölt a Fobosz-Grunt űrszonda lezuhanásának várható időpontjáról és helyéről. Eszerint az űreszköz január 15-én (vasárnap), magyar idő szerint 20.28-kor lép be a Föld légkörébe, és Chile partjai előtt zuhan le.

Mint korábban is említettük, a pálya jellemzői miatt még mindig nehéz megállapítani, hogy a szonda pontosan hol fog belépni az atmoszférába, így további változások is lehetségesek.

Szombat, magyar idő szerint 9.30

Újabb előrejelzéseket adtak ki a Fobosz-Grunt űrszonda lezuhanásának várható időpontjáról. Az Orosz Űrügynökség (Roszkozmosz) legutóbbi adatai szerint január 15-én (vasárnap), 17.22-kor lép be a Föld légkörébe az orosz űreszköz (magyar idő szerint). Ettől azonban többórányi eltérés is lehetséges. Ekkor Dél-Amerika, illetve az Atlanti-óceán déli része felett tartózkodik majd a Fobosz-Grunt (lásd az alábbi ábrán).

Forrás: Roszkozmosz
A Fobosz-Grunt űrszonda útvonala a Föld felszínére vetítve. Miközben kering bolygónk körül, a Föld elfordul alatta, ezért a felszínre vetített útvonala egymást metsző görbéket alkot. A visszatérés legvalószínűbb időpontját nyíl mutatja. A kép nagyméretű változatának letöltése (forrás: Orosz Űrügynökség, Roszkozmosz)

Az előrejelzés azért is nehéz, mert a szonda közel körpályán kering. A start után, a Föld körüli pályán a felszíntől mért távolsága 347 és 207 kilométer között húzódott. Az ellipszispálya földközelpontján, a ritka felsőlégkör fékező hatására mozgási energiát veszített, amitől fokozatosan kör alakúvá vált az útvonala, majdnem 160 kilométer magasan. Itt már közel egyenletesen fékeződik, ezért nehéz megállapítani, pontosan hol fog belépni az atmoszférába.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a Fobosz-Grunt űrszonda földre történő visszatérését, és ha az szükséges, a médiaszolgáltatókon keresztül értesíti Magyarország lakosságát.

 


Film a küldetésről és a visszazuhanás valószínű módjáról


Péntek, magyar idő szerint 12.30

Horváth András űrkutató-csillagász az [origo]-nak elmondta: orosz szakemberek az űrszonda légköri belépésének legvalószínűbb időpontja január 15-én, magyar idő szerint 13 óra környékén lesz. Ettől többórányi eltérés is lehetséges - elképzelhető, hogy a szonda eggyel több vagy kevesebb keringést végez majd a Föld körül.

 

Film a Fobosz-Grunt űrszonda elhaladásáról az égen, Hollandiából nézve (Marco Langbroek)

A Fobosz-Grunt pályájának legalacsonyabb pontja jelenleg mintegy 163 kilométerrel húzódik a Föld felszíne felett, ami már alacsonynak számít. Megbízható becslést azonban még mindig nem lehet a visszatérés helyére. Pontosabb becslések pénteken este, illetve szombaton reggel várhatóak.

Korábbi információk

A hibás üzemelés miatt Föld körüli pályán maradt Fobosz-Grunt űrszonda keringési magassága fokozatosan csökken a ritka felsőlégkör súrlódó hatása miatt. Az Orosz Űrügynökség legutóbbi közlése alapján a légköri belépés és felizzás legvalószínűbb időpontja január 14. és 16. közé esik. Ennek az intervallumnak a közepe vasárnap reggel 6 óra, amikor éppen az Indiai-óceán felett haladna a szonda - azonban egyelőre még nem lehet ennyire pontosan megbecsülni a belépés helyét is idejét, csak annyit tudni, hogy az északi és déli szélesség 51. foka között lesz valahol.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Mars egyik holdja felé 2011. november 8-án indított orosz űrszonda nem hagyta el a Föld körüli pályát. Felélesztésében az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei is megpróbáltak közreműködni. Noha több alkalommal is vették a szonda rádióadását, nem sikerült felvenni a kapcsolatot vele, és pontosan az sem derült ki, hogy mi volt a probléma az űreszközzel.

Forrás: [origo]
A Fobosz-Grunt űrszonda. Az ábra a nagy tömegű gyorsítófokozat nélkül mutatja az egységet

Az üzemanyaggal feltöltött szonda teljes tömege közel 13 tonna, amelynek több mint a felét mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag teszi ki, de ez feltehetőleg elég majd a légkörben. A szakemberek szerint közel 200 kilogramm marad meg a szonda anyagából, amely a Föld felszínét elérheti. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Fobosz-Grunton kis mennyiségben radioaktív kobaltizotópok is vannak. Az űrszonda lényegesen nehezebb, mint a nemrég visszazuhant 2,4 tonnás ROSAT vagy a 6 tonnás UARS műhold. Ennek megfelelően a légköri belépés és felizzás után több és nehezebb töredék is visszamaradhat belőle. Ez lesz a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években belépett a Föld légkörébe.