Először készültek részletes megfigyelések arról, hogyan esik szét egy üstökös a Nap közelében. A néhányszor tízméteres magból egymillió tonnányi töltött részecske került az űrbe.

A Science január 20-i számában a tavaly nyáron a Nap közelébe érkezett, C/2011 N3 (SOHO) jelű üstökösről közöltek részletes beszámolót. Az üstökös 2011. július 6-án teljesen szétesett, amikor mindössze 100 ezer kilométerre haladt a Nap felszíne felett. A Solar Dynamics Observatory (SDO) űrszonda részletesen megfigyelte, hogyan bomlik le az égitest magja az intenvíz sugárzás hatására. Az objektum fagyott gázai néhány perc alatt a napkorona millió fokos hőmérsékletére melegedtek, és látványosan sugározni kezdtek az ultraibolya tartományban, amit az SDO detektora meg is örökített.

A mérések alapján közel egymillió tonnányi töltött részecskére bomlott szét az üstökös magja, amelynek átmérője a számítások szerint 10 és 50 méter között lehetett. Az ionizált állapotba alakuló gázok mozgását a Nap mágneses erővonalai is befolyásolták, amelyek mentén az üstökös csóvája ide-oda "ingadozott". A megfigyelések során ezért a napkorona szerkezetéről is ismereteket szereztek a szakemberek. Az ionizált gázok végül a napszél formájában jutottak vissza a bolygóközi térbe.

Forrás: NASA, SDO, Schrijver et al
A C/2011 N3 (SOHO) jelű üstökös szétbomlása a Nap közelében július 6-án. Az objektum a képen jobbról balra haladva jutott a Naptól egyre kisebb távolságra, miközben anyagkibocsátása növekedett, majd végül teljesen elfogyott. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

A csillagászok szerint az ilyen események rendszeresek a Nap közelében. Nemrég a Lovejoy üstökös is közel haladt el a Nap felszínéhez, azonban ez meglepő módon túlélte az eseményt, és távolodóban látványos üstökösként tűnt fel a déli féltekén.

 


A C/2011 N3 (SOHO) jelű üstökös szétbomlása. A jelenség nehezen vehető észre, a Nap előtt halvány foltként mozog az objektum, a képernyő jobb felén (NASA)