Életre keltettek egy hangot a dinoszauruszok korából

2012.02.07. 16:18

A jura időszakban élt szöcskék mélyebb hangon ciripeltek, mint mai leszármazottaik, állítja egy új tanulmány.

A tücskök, szöcskék és sok más élőlény érdes testrészeik egymáshoz dörzsölésével keltik jellegzetes, ciripelő hangjukat. A kutatók korábban nem találtak olyan ősmaradványt, amelynél megőrződött volna ez a hangadó szerv.

Egy Kínában talált, figyelemreméltó épségben megmaradt szöcskefosszília azonban lehetővé tette egy amerikai-kínai kutatócsoport számára, hogy tanulmányozhassák a rovar szárnyain lévő bordás, fésűszerű hangadó szervet. A kiemelkedések gyors összedörzsölésével hozta létre ciripelő hangját a 165 millió éve, a jurában élt ősszöcske. A jól felismerhető hangadó szerv miatt a kutatók az Archaboilus musicus nevet adták a fürgeszöcskék (Tettigoniidae) közé tartozó rovarnak.

Amikor a rovarhangokkal foglalkozó szakember, Fernando Montealegre Zapata, a Bristoli  Egyetem kutatója tudomást szerzett a leletről, alig várta, hogy megvizsgálhassa. Mint mondta, nagyon meglepte az ősmaradvány épsége, hiszen itt egészen parányi, mikroszkopikus struktúrákról van szó. Rögtön feltette magában a kérdést, vajon nem lehetne-e rekonstruálni a rovar által kiadott hangot a fosszília alapján.

 

 

A mai hangadó rovarokkal szerzett tapasztalatai alapján a szárnyon lévő hangadó szerv szerkezetét megnézve, Zapata rögtön tudta, hogy az ősszöcske egy hangon énekelhetett. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a hang frekvenciája 6,4 kilohertzes (ami másodpercenként 6400 rezgésnek felel meg) volt. Ez nagyjából a fele annak, amit a mai szöcskék kibocsátanak, tehát a jurabeli szöcske mélyebb hangon ciripelt, mint ma élő társai. Ez a mélyebb hang valószínűleg messzebbre terjedhetett az akkori erdős tájon.

Mivel az összes mai fürgeszöcske, amely egy hangon ciripel éjszakai életmódú, ezért a kutatók feltételezik, hogy az újonnan leírt faj is éjszakai állat volt. Így megúszhatták, hogy zsákmányul essenek a főleg nappal gyűjtögető kis dinoszauruszoknak, írják a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkükben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK