Harmincezer éves virágot keltettek életre

Sikeresen kihajtattak egy jégkorszaki habszegfűt orosz kutatók. Másoknak korábban csak egy kétezer éves pálmamagot sikerült kicsíráztatniuk.

A szibériai tartós fagy (permafroszt) olyan jól konzervált egyes növényi részeket, hogy orosz kutatóknak sikerült laboratóriumi körülmények között új életre hívni őket.

A növényminták, amelyekkel Szvetlana Jasina, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója és munkatársai dolgoztak, föld alatti üregekből származnak. Ezeket mintegy 31 ezer évvel ezelőtt sarki ürgék (Urocitellus parryii) ásták és használták táplálékuk elrejtésére. Az üregek ma 38 méterrel a tartós fagy állapotában lévő föld felszíne alatt vannak, és egész idő alatt sosem olvadtak fel.

A különböző, üregekben talált növényi maradványokból a kutatók a Silene stenophylla nevű fajt választották ki, amely a habszegfűk nemzetségébe tartozik. Az érett magok csíráztatása nem sikerült, ezért más módszerrel próbálkoztak. A még éretlen termésekből embrionális szövetet vettek, és a laborban palántákat neveltek belőlük, majd ezeket elültették. Az összehasonlítás kedvéért az azonos faj ma élő példányaiból vett magokból is tenyésztettek növényeket.

A kísérlet sikere rávilágít arra, milyen nagy jelentőséggel bírnak a tartós fagy állapotában lévő talajterületek olyan élőlények megőrzésében, amelyeket régóta eltűntek hittek - írják a biológusok az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.