Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.

A kutatóknak Kamilah, a nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) genomjának elemzése után most nyílt először lehetőségük arra, hogy összehasonlítsák az ember és a ma élő nagy emberszabású majmok - csimpánzok, gorillák és orangutánok - genomszerkezetét. Noha az új eredmények nem változtattak azon a tényen, hogy a csimpánzok az ember legközelebbi rokonai, és az övékével egyezik meg a legnagyobb mértékben a humán DNS, az is kiderült, hogy a gorillák genomja jobban hasonlít az emberekéhez, mint a csimpánzokéhoz.

"A gorilla genomja azért fontos, mert fényt vet arra az időre, amikor őseink elváltak legközelebbi evolúciós rokonainktól. Lehetővé teszi azt is, hogy kiderítsük a hasonlóságokat és a különbségeket saját génjeink és a legnagyobb élő főemlős, a gorilla génjei között" - mondta Aylwyn Scally, a Nature-ben megjelent cikk vezető szerzője, a Wellcome Trust Sanger Intézet  munkatársa.

A kutatócsoport több mint 11 ezer gént vizsgált meg emberben, csimpánzban és gorillában, hogy kiderítse az evolúció szempontjából fontos genetikai változásokat. Az örökítőanyag egészét tekintve az ember és a csimpánz áll a legközelebb egymáshoz, de a csoport sok olyan helyet talált a genomban, ahol nem ez a helyzet. Az emberi genom 15 százaléka közelebb áll a gorilláéhoz, mint a csimpánzéhoz, és a csimpánz genomjának 15 százaléka közelebb áll a gorilláéhoz, mint az emberéhez.

Az érzékeléssel, különösen a hallással és az agyfejlődéssel kapcsolatos gének mindhárom fajnál - de különösen az embernél és a gorillánál - felgyorsult evolúciót mutatnak. Chris Tyler-Smith, a cikk rangidős szerzője kiemeli, hogy legjelentősebb felfedezéseik nemcsak a több millió éves evolúciós elkülönülést tükröző különbségeket, hanem a párhuzamosan zajló, hasonló változásokat is magukban foglalják.

Forrás: AFP/Torsten Blackwood

"Azt tapasztaltuk, hogy a gorillák és az emberek között sok párhuzamos genetikai változás figyelhető meg, köztük például a hallás evolúcióját érintők. A kutatók korábban úgy vélték, hogy az emberi hallással kapcsolatos gének gyors evolúciója a nyelv kialakulásával kapcsolatos. Mostani eredményeink azonban megkérdőjelezik ezt, mivel a hallással kapcsolatos gének hasonló ütemben evolválódtak a gorilláknál, mint az embereknél" - mondta Tyler-Smith.

A kutatás a fajok közti szétválás idejét is megmutatja. Noha általában úgy vélik, hogy a fajok egy adott időpontban válnak szét, nem mindig ez a helyzet: hosszú időszak alatt is szétválhatnak egymástól. A csoport azt találta, hogy a gorillák mintegy tízmillió évvel ezelőtt váltak el az emberek és a csimpánzok közös ősétől. A két gorillafaj, a keleti és a nyugati gorilla elválása még közelebb, az elmúlt egymillió év folyamán történt. Az elválás fokozatos volt, noha a két faj genetikailag már teljesen elkülönült egymástól.