Mennyit nyom a Föld?

2012.03.08. 15:29

Por hullik az űrből a Földre és gázok szöknek el az űrbe. Egy új számítás szerint több folyamat eredményeként évente közel 50 ezer tonnával nyom kevesebbet a Föld, ami gyakorlatilag elhanyagolható teljes tömegéhez képest.

Az orosz Phobos-Grunt űrszonda maradványainak a közelmúltban történt visszahullása ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mind nagyobb mennyiségű hulladék (űrszemét) kering a Föld körül. De vajon könnyebb lesz-e maga a Föld az űrszemét halmozódásával? A BBC brit közszolgálati adó Több vagy kevesebb című műsora a Cambridge-i Egyetem kutatóihoz fordult válaszért.

Chris Smith mikrobiológus és rádiókommentátor szerint különböző tényezők eredményeként a bolygó tömege hol nő, hol csökken - noha a változás nagysága kicsi és közvetlenül nem kimutatható. Elmondta, hogy Dave Ansell-lel, az egyetem fizikusával számítást készítettek azokról a tárgyakról, amelyek a Földre érkeznek, és azokról is, amelyek onnan távoznak. Az értékek természetesen becslésen alapulnak.

A Föld mint óriási porszívó

A Föld tömegéhez a legnagyobb mértékben az az évi 40 ezer tonnányi por járul hozzá, amely az űrből hull rá - véli a két kutató. "A por lényegében a Naprendszer maradványaiból, szétesett aszteroidákból, kisbolygókból vagy olyan objektumokból ered, amelyek részben nem formálódtak bolygóvá, részben az apró égitestek porladása termeli jelenleg. A Föld egyfajta óriási porszívóként működik, nehézségi ereje magához vonzza a megfelelő pályán keringő porrészecskéket, amelyek megközelítik" - fejtette ki a mikrobiológus.

A földtömeg növekedésének másik, bár sokkal kisebb jelentőségű oka a globális felmelegedés. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA számításai alapján a hőmérséklet növekedésével a Föld energiát nyer. Smith és kollégája, Ansell ezt a többlet földtömeget igen csekélynek becsüli. Összesen tehát évente 40 ezer és 41 ezer tonna között lehet a Föld tömegének gyarapodása.

Az új épületek és létesítmények természetesen nem növelik a bolygó tömegét, mivel a Földön már létező anyagok más formáját képezik, és ugyanígy a népességgyarapodás sem játszik szerepet. A növekedéshez hozzájáruló tényezők ellenére Smith számításai alapján a Föld tömege - ideértve a tengereket és a légkört is - összességében csökken. Ennek több okát is megnevezi.

Sok trillió évig tartana

Így például a Föld magja bizonyos szempontból óriási atomreaktorhoz hasonlítható, amely idővel fokozatosan energiát veszít: ez a tömeg csökkenésében nyilvánul meg. A veszteség azonban igen kis mértékű, a tudósok becslése szerint évi 16 tonnánál is kevesebb.

A világűrbe felbocsátott, a Phobos-Grunthoz hasonló űreszközök sem jönnek számításba, mivel a legnagyobb részük visszahull a Földre. Van azonban más is, ami "sokba kerül" a Földnek. A hidrogén és a hozzá hasonló gázok olyan könnyűek, hogy egy részük fokozatosan elillan a légkörből. "A fizikusok kimutatták, hogy a Föld másodpercenként mintegy 3 kilogramm hidrogént veszít. Ez évi 95 ezer tonnás veszteséget jelent a bolygó számára - mondta Smith a BBC műsorában.

A másik nagyon könnyű gáz a hélium, de abból kevesebb van, így évente mintegy 1600 tonnát veszítünk csak belőle. Összesítve a nyereségeket és a veszteségeket a mikrobiológus úgy kalkulál, hogy a Föld évente mintegy 50 ezer tonnával nyom kevesebbet - ez nagyjából a nemrég zátonyra futott Costa Concordia olasz luxushajó súlyának a fele.

A bolygó óriási méretéhez képest ez parányi különbség. Érdemes-e aggódni emiatt? Kis mennyiségről van szó, de vajon fenyeget-e olyan veszély, hogy a világ egyszer csak kifogy a hidrogénből? Chris Smith nem aggódik. "Sok trillió évig tartana kiüríteni a Föld óceánjait. A bolygó 4,5 milliárd éves, vagyis a folyamat mérhetetlenül tovább tartana, mint amennyi ideje egyáltalán itt van a Föld" - nyugtatta meg a kutató a BBC hallgatóit.

KAPCSOLÓDÓ CIKK