Magyarországon elsőként a Szegedi Vadasparkban született csupasz turkáló: az afrikai rágcsáló több szempontból is zoológiai ritkaságnak számít.

A Szegedi Vadasparkban összesen nyolc turkáló született, a kicsik március 7-én látták meg a napvilágot, pontosabban a mesterséges járatrendszert bevilágító vörös lámpát. Bár a gondozók mindent megtettek az állatok tökéletes nyugalma érdekében, még a zsiráfházat is lezárták, az első napokban a kölykök többsége elpusztult. Ennek okát nem tudni, talán az anyának nem volt elegendő teje, vagy éppen a csapat bizonyult még tapasztalatlannak az utódok nevelésében - mindenesetre végül egy kölyök maradt meg utolsó mohikánként, ezért is kapta a Csingacsguk nevet. Az ifjú turkáló viszont életrevalónak és egészségesnek látszik.

 

Így született a csupasz turkáló

A csupasz földikutyának (Heterocephalus glaber) is nevezett, 8-10 centiméteres hosszúságú, 30-80 gramm testtömegű állatok Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek, és növényekkel - gyökerekkel, gumókkal - táplálkoznak.

Fehér színű testük egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs, és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok. Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak, amelyeket a szájuktól független tud mozgatni. Ajkukat a négy elülső fog mögött össze tudják zárni, így elkerülik, hogy ásás közben föld menjen a szájukba. Az izmaik harmada szolgálja ezt az ásóberendezést. A fogak egyben fegyverek is, a szűk járatokban eredményesen szállnak szembe a kígyókkal is. A járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák közül van, amelyet nappalinak vagy vécének, és akad, amelyet alvásra használnak.

Forrás: Wikimedia Commons
Csupasz turkáló (a kép illusztráció)

A gerincesek között egyedülálló módon a hangyákhoz és a méhekhez hasonló társadalomban élnek, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többiek más feladatokat látnak el: ásnak, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a szaporodókat és a kicsinyeket. Az egyedek nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljes testalkatú, szaporodóképes hímeket és a legnagyobb méretű királynőt.

A csupasz turkálók szaporodása és életciklusa eltér rágcsáló rokonaiktól. A nőstény sokáig, hetven napig vemhes. A három-tizenegy újszülött mindössze két grammosan születik. Három-négy hetesen esznek először szilárd táplálékot.

Forrás: AFP
Csupasz turkáló (a kép illusztráció)

A turkálók a rágcsálóhoz képest matuzsálemi kort érhetnek meg, akár 30-40 évig is élhetnek. Hőháztartásuk nagyon gyenge, 26 és 32 Celsius-fok az optimális számukra, ha huzamosabb ideig hidegebb vagy melegebb körülmények között vannak, elpusztulnak.

Szegedre a német Osnabrücki Állatkertből érkezett öt fiatal turkáló. A látogatók a különleges, üvegfalú bemutatónak köszönhetően könnyedén megfigyelheti a nappal aktív állatok viselkedését. A kamrákból és alagutakból álló járatrendszerüket infralámpák világítják meg, így biztosítva a rágcsálóknak az állandó hőmérsékletet.