Egy szerdán megjelent felmérés szerint általában csökken a vallásos emberek aránya, de kevésbé esett vissza a "személyes istenbe" vetett hit. Magyarország nem tartozik a nagyon vallásos országok közé, és a változás iránya sem egyértelmű: bizonyos mutatók a hit erősödésére, mások a gyengülésre mutatnak.

A Beliefs about God across Time and Countries (Istenhit koronként és országonként) című felmérést a Chicagói Egyetemmel együttműködő NORC (Nemzeti Közvélemény-kutató Központ) kutatócsoportja készítette. A szakértők több évtizeden keresztül - 1991-ben, 1998-ban és 2008-ban - elemezték előbb 18, majd 33, végül pedig 42 országban a vallásos hit terjedését vagy éppen visszaesését. A tanulmány eredményei szerint az istenhit szinte mindenütt csökkenőben van a vizsgált országokban, kivéve Oroszországot, Szlovéniát és Izraelt. A legidősebb korosztály képviselői között a legerősebb a vallásosság.

Magyarország az ateizmus nemzetközi listáján a 11. helyen áll, vagyis nálunk viszonylag sokan tagadják isten létezését (23 százalék). A kétséget kizáró istenhitet kifejező listán hátulról a 12. helyet foglaljuk el (39 százalékkal). A "személyes istenben", minden emberrel egyenként törődő istenben hívő magyarok aránya 31 százalék, így ezen a listán már csak a tizenharmadikak vagyunk hátulról.


Forrás: University of Chicago/NORC

A magyar helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy nőtt az ateisták aránya, sőt azoknak a részaránya is, akik sosem hittek istenben, viszont nemzetközi összehasonlításban is dinamikusan (a különböző periódusokat tekintve 3,7, illetve 4 százalékkal) nőtt a személyes istenben hívők hányada.

A legtöbb országban csökken a vallásosság

Ami a globális változásokat illeti, az ateisták aránya 1,7 százalékkal nőtt 15 országban (18 közül) 1991-től 2008-ig. 1998-tól számítva pedig 30-ból 23 országban nőtt az istent tagadóknak vagy isten nemlétezőnek tekintők aránya, méghozzá 2,3 százalékponttal. Ennek megfelelően az istenhívők aránya 18-ból 14 országban csökkent 1991 és 2008 között, 2,4 százalékponttal. 1998 és 2008 között a visszaesés szintén 2,4 százalékpontos volt.

Az ateizmus Európában az északnyugati, elsősorban a skandináv országokra jellemző, és a kelet-európai államokra, így Magyarországra is.


Forrás: University of Chicago/NORC


Kevésbé esett vissza a személyes istenbe vetett hit

A személyes istenben hívők aránya viszont kevésbé csökkent. 1991 és 2008 között a csökkenés csak tíz országban jelentkezett, és ezekben is csak 0,8 százalékpontos volt a visszaesés. 1998 és 2008 között már gyorsult ez a visszesés is, 2,0 százalékpontra, 30-ból 20 országban.

Ugyanakkor Izraelben, Szlovéniában és Oroszországban egyértelműen nőtt a vallásosság. Ezekben az országokban kevesebb ateista mutatható ki, kevesebben vannak, akik soha nem hittek Istenben, többen vannak azok, akik azt állítják: létezik valamiféle személyes isten.

A vallásosság növekedése a kutatók szerint összefügghet az egzisztenciális bizonytalanság emelkedésével. Ugyancsak nőhet a hit szerepe egyes társadalmi, etnikai, vallási csoportokon belül. Így az arab, iszlám, hindu közösségekben. Az öregedéssel együtt jár a vallásosság szintjének emelkedése is - vélik a kutatók.


A hit változása a "személyes istenben" Forrás: University of Chicago/NORC


Nagyok a regionális különbségek

Miközben a tanulmány erdeményei szerint szerény mértékben, de általában eltávolodóban vannak Istentől az emberek, nagy különbségek vannak az egyes országok között. Annak a bizonyossága, hogy Isten létezik, a Fülöp-szigetek lakosságának 84 százalékát hatja át. Ennek aránya Japánban 4 százalék, Kelet-Németországban pedig 8 százalék. (Kelet- és Nyugat-Németországban, illetve Nagy-Britanniában és Észak-Írországban külön mérték az eredményeket.)

Kérdés, hogy a japánok vallásos hite az olyan kérdésekkel, mint például hisznek-e istenben, egyáltalán felmérhető-e. Ezt azért jegyezzük meg, mert a szigetországban elterjedt buddhizmuson kívül a japánok ősi vallása, a sintoizmus inkább a szellemhitre vezethető vissza. A rossz kérdésfeltevést (hibás kutatási módszert) jelezheti, hogy a japánok 24 százaléka (az előzőekben mért 4 százalékhoz képest hatszor annyi ember) hisz valamiféle személyes jellegű istenben. A kutatók az adatok ellentmondását - Japánban nagyon kevés az ateista, és nagyon kevés a hívő is - ugyanakkor azzal magyarázzák, hogy a szigetországiak nem szeretnek erős, szélsőséges válaszokat adni, s ezért sok közöttük az ingadozó.
 
Az ateizmust tekintve azonban valószínűleg helyes a nemzetközi kutatási eredmény, hiszen a Fülöp-szigeteken 1 százalék az ateisták aránya, a volt NDK területén viszont 52 százalék. Erős ateista például szinte nincs is a Fülöp-szigeteken, míg a német keleti tartományokban 46 százalék az arányuk. Ezzel egyértelműen összefügg az is, hogy az erős hitű emberek a Fülöp-szigeteken élnek arányosan a legtöbben, 60 százalék a részesedésük, míg az ex-NDK-ban 2,5 százalék.

Forrás: AFP

A két véglet: Lengyelország és az ex-NDK
 
Az egykori szocialista országok közül is messze kiemelkedik ezzel az NDK, miközben Lengyelország a térségben a másik véglet. Jóllehet ezek az országok általában kevésbé vallásosak és inkább ateisták, a lengyelek még a leginkább istenhívők közülük. Az NDK-ban a konzisztensen ateisták aránya 59 százalék, míg Lengyelországban csak az emberek 2 százaléka mondta magát olyan ateistának, aki még sohasem hitt istenben.

A vallások versengése, a vallási megosztottság szintén növelheti a hithű emberek arányát, példa erre a konfliktusos Észak-Írország, Ciprus vagy Izrael. A kutatók szerint az USA-ban nem a konfliktusok, hanem a versengés növelheti viszonylag magasra a hívők részesedését.

Fiatalok és idősek

Az MTI beszámolója szerint a 68 évesek és annál idősebbek körében átlagosan 43 százalék bizonyos Isten létezésében, míg a 27 évesek vagy annál fiatalabbak között mindössze 23 százalék. "A legnagyobb növekedés az 58 évesek vagy annál idősebbek körében tapasztalható, ami arra enged következtetni, hogy a vallásosság a halál közeledtével növekszik" - mondta Tom W. Smith, a jelentés szerzője.

Az Egyesült Államokban a fiatalok 54 százaléka bizonyos Isten létezésében, míg a legidősebbek között ez az arány 66 százalék. Magyarországon a 28 év alattiak 15,9 százaléka, míg a 68 év felettiek 40,4 százaléka bizonyos Isten létezésében.