Dávid király idejéből származó szentélyeket tártak fel

Dávid király idejéből származó szentélyeket találtak Izraelben, Jeruzsálemtől 30 kilométerre délnyugatra, az Elah-völgyben.

A háromezer éves Elah-erőd (mai nevén Hirbet Kejjafa) feltárásait 2007-ben kezdték a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei Joszef Garfinkel professzor irányításával, és nyaranta hat héten át végeztek ásatásokat. Az eddigi eredményeket az ásatásvezető régész könyvben összegezte, amely Dávid király nyomában az Elah-völgyben címmel látott napvilágot.

Az ősi település a Júdeai Királyság határán épült, szemben egy filiszteus településsel, Gáttal, amelyet Góliát szülővárosának tartanak. A júdeai határvárost többtonnás sziklákból épített fal védte az ellenségtől. Az Oxfordi Egyetemen elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a település Kr.e. 1020 és 980 között létezett, majd lerombolták.

Az ásatások során a régészek rengeteg kerámiaedényt, kő- és fémszerszámot tártak fel, ahogy bőséggel kerültek elő művészeti alkotások és kultikus tárgyak is. Feltártak három nagyméretű helyiséget is, amelyek szentélyként szolgáltak és egy nagyobb épületkomplexum részei voltak. Itt egyebek közt két bazaltból faragott oltár, két italáldozatra szolgáló kerámiaedény került elő.

A szentélyek Dávid király korának építészeti stílusjegyeit viselik magukon, viszont hiányoznak az ember- és állatábrázolások, amelyeket tilt a judaizmus. A településen állati csontok ezrei kerültek elő, ezek birka-, szarvasmarha-, valamint kecskecsontok, ugyanakkor egyetlen sertéscsontot sem találtak. A kánaánita vagy filiszteus településeken előkerülő csontok 20 százaléka viszont sertéstől származik.

"A leletek tanúsága szerint a város lakói két ószövetségi tilalmat tartottak be - tartózkodtak a képi ábrázolástól és a sertéshús fogyasztásától, ez a vallásgyakorlat különbözik a kánaánitákétől és a filiszteusokétől" - hangsúlyozta közleményben Garfinkel professzor.

Mivel a szentélyeket 30-40 évvel korábban emelték, mint megkezdődött volna Salamon király templomának építése Jeruzsálemben, Dávid király idejében való vallásgyakorlat első tárgyi bizonyítékának számítanak.

Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem professzora, aki Gát városának feltárásait irányítja, némi szkepticizmussal fogadta a bejelentést, mivel szerinte nem elég meggyőzőek a bizonyítékok arra, hogy valóban izraeliek lakták a települést.

"Minden kétséget kizáróan nagyon fontos helyszín, ám egyelőre nem tudjuk, hogy milyen településről van szó" - emelte ki Aren Maeir.