Remélhetőleg sokan látták az apró kis fekete korongot a Nap korongja előtt - lezajlott az évszázad utolsó Vénusz-átvonulása. Várjuk olvasóink élménybeszámolóit és felvételeit.

Szerda, 7 óra

Remélhetőleg sokan látták az apró kis fekete korongot a Nap korongja előtt - lezajlott az évszázad utolsó Vénusz-átvonulása!

Küldjön beszámolót és képet a jelenségről a science@origo.hu címre!

A hangulat kedvéért két kép a Nagy-Kevély tetejéről, aztán majd jönnek a távcsöves képek is:

Forrás: Simon Tamás [origo]

Forrás: Simon Tamás [origo]

Szerda, 4.10

Szerdán napfelkeltétől körülbelül másfél órán át lehet próbálkozni a napkorong előtt áthaladó Vénusz bolygó megfigyelésével.

A felhőzeti térkép alapján az ország nagyobb részéről van esély a megfigyelésre.

Magyarországról nézve június 6-án reggel 4.37 és 4.59 között emelkedik a látóhatár fölé a napkorong. Napkeltekor a Vénusz már a Nap előtt lesz, így Magyarországról az átvonulásnak csak az utolsó órája látható. A Vénusz a napkorong felső részén mutatkozik majd, és jobbra felfelé haladva fog elvonulni. Nem sokkal 7 óra előtt a jelenség már véget is ér: 6.37-kor éri el belülről a Vénusz a Nap peremét, és 6.55-kor már el is hagyja.

Korábban

A Vénusz szerdán, június 6-án kora reggel átvonul a Nap előtt. Hasonló jelenségre legközelebb csak 105 év múlva kerül sor (részletes információkat korábbi cikkünkben olvashat). Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerda hajnalban a Dunántúlon derült, az ország keleti és északkeleti részében viszont valószínűleg borult idő lesz. A Duna-Tisza közén és Budapest térségében a keddről szerdára virradó éjszaka nagy része felhős lesz, de hajnalra nagy valószínűséggel kiderül az idő.

Küldjön beszámolót és képet a jelenségről a science@origo.hu címre!

A ritka jelenség során egy apró fekete pötty látszik majd a napkorongon, amit csak a szem megfelelő védelmével szabad megfigyelni. Ez az apró pötty a Vénusz, egy, a Földhöz hasonló méretű és tömegű bolygó, ám mégis egy teljesen más világ. Forró felszínén, sűrű, fojtó légkörében elképzelhetetlen az élet. A Vénuszról sok újdonságot megtudtak az elmúlt években a csillagászok, számos dolog azonban ma is rejtélynek számít vele kapcsolatban.

Miért forog visszafelé a Vénusz?

Az egyik legrégebbi kérdés a Vénusszal kapcsolatban, hogy mi okozza furcsa, a legtöbb bolygóval ellentétes irányú tengelyforgását (a Naprendszerben még az Uránusz forog a Vénuszhoz hasonló, úgynevezett retrográd irányban). A Vénusz forgása ráadásul igen lassú, ezért egy vénuszi nap (243 földi nap) tovább tart rajta egy vénuszi évnél (225 földi nap). A jelenség okaként egy hatalmas ősi becsapódást feltételeznek, amely visszafordította a bolygó forgását. Mindez véletlenül történhetett, akárcsak például az a kataklizma, amelynek során egy Mars méretű égitest a Földdel ütközött, és a kirobbant anyagból létrejött a Hold. Közel ugyanekkora becsapódást a Merkúr is átélhetett, ami leszakította külső kérgének jelentős részét, a Marson pedig az északi mélyföldek területét vájhatta ki egy ilyen ősi kataklizma. Az ilyen katasztrófák nem lehettek ritkák az ősi Naprendszerben.

Hogyan alakult ki a Vénusz forró légköre?

Jelenleg közel 100-szor annyi gáz van a Vénusz légkörében, mint a Földében. A vastag szén-dioxid atmoszféra miatt a felszíni légnyomás a földiének 90-szerese. Az erős üvegházhatás miatt a felszíni hőmérséklet 450 Celsius-fok körül van. Mikor és miért alakult ki ez a vastag gázburok? A feltételezések szerint már legalább 0,5-1 milliárd éve ilyen állapotok uralkodnak a bolygón, de ennél sokkal idősebb is lehet az atmoszféra. Talán fejlődése elején a kisebb naptávolság miatt a Földnél annyival melegebb volt a Vénusz, hogy felszíni vizei elpárologtak, és a vulkáni gázok nem tudtak kicsapódni, és üledéket alkotni a tengerekben (mint ahogyan az a Földön megtörtént), ennek megfelelően a légkörben maradtak, forróságot okozva.

Forrás: ESA, MPS, DLR, IDA
Felhők a Vénusz légkörében, az ultraibolya tartományban fotózva, az európai Venus Express űrszonda felvételén. A világos területek sok apró aeroszolszemcsét tartalmazó részek a felhőzetben (ESA, MPS, DLR, IDA)

Mitől száguld a Vénusz felsőlégköre?

Míg a Vénusz felszínén csak gyenge szél fúj, a légkör felső részén orkánerejű szelek tombolnak. Emiatt a légkör gázanyaga az 50-60 kilométer magasan lévő felhők felett közel 4 nap alatt körbeszáguld, míg magának a bolygónak egy tengely körüli fordulathoz 243 földi nap kell. Az erős szelek keletkezése feltehetőleg a napsugárzás fűtőhatásával kapcsolatos - azonban a kialakulás mikéntje még ismeretlen.

Miből áll a Vénusz felszíne?

A nagy forróság és nagy nyomás miatt a legjobban védett űrszondák is csak közel egy órát működtek a Vénuszon. Néhány egyszerű vizsgálatuk alapján a felszíni anyagok összetétele a földi bazaltos kőzetekéhez hasonlíthat  - azonban az eredmény igen bizonytalan. Miközben a Hold és a Mars felszínének összetételét viszonylag jól ismerjük, belső bolygószomszédunknál csak becslésekre hagyatkozunk. Vénuszról származó kőzetmintát nem vizsgáltak még a Földön, míg meteoritok formájában, illetve az Apollo-expedíciók és Luna szondák révén a Holdról és a Marsról is rendelkezésre állnak kőzetek.

Forrás: [origo]
A Vénusz felszíne kőzetdarabokkal, alul a leszállóegység részei láthatóak

Vannak-e működő tűzhányók a Vénuszon?

A Vénusz körül keringő űrszondák több ezer vulkáni alakzatot azonosítottak a felszínen. Vannak-e közöttük aktív tűzhányók? Néhány alkalommal a légkör egy-egy tartományában megváltozott az ott mért kén-dioxid-koncentráció két megfigyelés között. Ezt talán vulkáni gázkibocsátás okozta, de erre egyelőre nincs biztos válasz. Emellett három olyan tűzhányót azonosítottak a bolygón, amelyek lávafolyásai kevésbé mállottak, mint a többi vulkánnál - ezek talán néhány millió éves (tehát geológiai értelemben viszonylag fiatal) lávák lehetnek. Egyértelmű jelét azonban még nem találták ma is zajló vulkáni tevékenységnek.

Forrás: NASA
Egy vulkán és a róla szétágazó lávafolyások a Magellan űrszonda radarmérései alapján (NASA)

Miként keletkeztek a furcsa koronák a Vénusz felszínén?

A Vénusznak számos érdekes felszíni alakzata van, közülük is talán a legkülönösebbek az úgynevezett koronák, amelyekhez hasonló formák nincsenek a Földön. A koronák körkörös alakzatok, amelyek általában egy hatalmas kiemelkedést formálnak, amelynek külső peremén árok fut körbe. Sok vulkáni alakzat, kisebb dóm és lávafolyás figyelhető meg a koronák belső területén. Keletkezésük pontosan nem ismert, de a két legelterjedtebb modell egyike alapján hatalmas vulkáni központok, ahol a felszín megsüllyedt a magmakamra kiürülése után. A másik lehetőség, hogy (főleg nagyobb képviselőik) tektonikus eredetűek, és peremvidékükön alábukás zajlik, ahol a kőzetburok a mélybe süllyed az ároknál, és összenyomja a vele szomszédos területet - itt jön létre a korona kiemelkedő gyűrűje.

Film a Vénusz felszínén feltételezett vulkáni tevékenységről (a film első fele), és egy számítógépes szimulációval végrehajtott "repülés" a bolygó felszíne felett (a film második fele)

Léteznek-e kontinensek a Vénuszon?

A Vénuszon előfordulnak olyan idős kiemelkedések, amelyek felszíne erősen gyűrt, töredezett. Topográfiájuk alapján területükön a kéreg vastagabb, így felmerült, hogy a földi kontinensekhez hasonló alakzatok lehetnek. Ezek az úgynevezett tesszerák, amelyek a bolygó több területén, elszórva fordulnak elő. Néhány infravörös mérés alapján anyaguk a földi gránitokéhoz közeli. A gránit a kontinensekre jellemző kőzet, kialakulása úgynevezett differenciációval történik, ezért a nála egyszerűbb bazalthoz képest jobban átalakult és kisebb sűrűségű anyag. Kialakulása általában kőzetlemezek alábukásához kötött, és talán a Vénuszon is zajlott ilyen folyamat.

 

Forrás: [origo]
Egy földi kontinens peremének topográfiája (balra fent) és egy gyűrt kontinentális terület domborzata (jobbra fent), valamint egy tesszera topográfiája a Vénuszon (balra lent) és felülnézeti képe sok töréssel, deformációval (jobbra lent)

Volt-e ősi óceán a Vénuszon?

A feltételezések szerint a Vénusz a Földhöz hasonlóan indult fejlődése elején, azonban később egyre melegebbé vált, és ha volt is vízborítása, az elpárolgott. A víz hiányában a vulkáni eredetű szén-dioxid nem vált ki kőzetként a felszínen, és a légkörben maradva, erős üvegházhatást okozva létrehozta a ma megfigyelhető állapotot. Ha a fent említett tesszerák kialakulása valóban alábukáshoz kapcsolódó magmás tevékenység nyomán jött létre, akkor az ősi vízburokra utal. Egyes modellek alapján ugyanis az alábukás lezajlásához is jelentős mennyiségű víz kell. Ha ilyen ősi, kiterjedt vizek léteztek a bolygón, akkor az sem kizárt, hogy az élet is kialakult rajta.

Lehet-e ma élet a Vénuszon?

A mai felszíni forróság és nagy nyomás mellett nem várnak életet a kutatók. Ugyanakkor sokkal kedvezőbb a helyzet a légkör magasabb szintjeiben, ahol a hőmérséklet 0 Celsius-fok körüli (vagy nem sokkal a felett van), a nyomás pedig valamivel kisebb, mint a Föld felszínén. Ebben a zónában víz is előfordul a felhők aeroszolrészecskéiben - azonban ezeknek a felhőknek a vize sok kénsavat is tartalmaz. Egyelőre nem tudni, hogy ilyen savas környezetben milyen lehetőségek vannak a földihez hasonló élet kialakulására vagy fennmaradására.

Összegezve mai tudásunkat, a Vénusz igen változatos bolygó, amelyen jó eséllyel még ma is zajlanak aktív folyamatok. Emellett az sem kizárt, hogy egykor élet volt rajta - bár ennek nyomait nehéz lenne megtalálni. Kellemetlen környezete miatt igen kevés a felszíni információ az égitestről. A következő évek űrszondái ezért sokat segíthetnek a megismerésében. A tervek között szerepelnek újabb leszállóegységek is, sőt anyagminták Földre szállítása - erre azonban még hosszú éveket kell várnunk.

 

Film a Vénusz jövőbeli űrszondás kutatásáról