Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat

2012.06.11. 11:52

Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következő években. Az űrszondás adatok feldolgozása és műszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.

Először zajlott Mars és bolygótudományi témájú konferencia a kelet-európai térségben, és erre Magyarországon került sor június 5. és 7. között. Az Európai Űrügynökség támogatásával rendezett találkozót Magyarország űrtudományi eredményeinek elismeréseként tartották meg a Budapesten. A rendezvényen összesen 104 érdeklődő vett részt, közöttük 41 külföldi szakember.

A háromnapos nemzetközi konferenciát az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Konferencia - Európai Bolygókutatók Találkozója (Workshop on Mars - Connecting Planetary Scientists in Europe) címmel rendezte meg, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja és a NEST (New Europe School for Theoretical Biology and Ecology) Alapítvány együttműködésével. A rendezvény lebonyolításában a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány, a Nemzetközi Térképészeti Társulás Bolygótérképezési Bizottság és a Carl Zeiss Technika Kft. nyújtott segítséget.

A találkozó célja volt, hogy minél jobban bevonják a térség szakembereit az ESA munkájába. A konferenciát Szász Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg az MTA székházában. A második és harmadik napi programok az MTA budaörsi úti kutatóházában lettek lebonyolítva. Az összesen 18 országból érkezett kutatók délelőtt hosszabb áttekintő előadásokat hallgattak, illetve adtak elő, bemutatva egy-egy nagyobb témakör (pl. légkörzés, ásványtan, mágneses tér) elmúlt 5-10 éves kutatási eredményeinek összefoglalását.

Forrás: MTA CSFK, NEST Alapítvány
Pillanatkép a nézőkről

A nagyobb áttekintő előadások mellett délutánonként 15 perces prezentációk keretében számoltak be saját eredményeikről főleg kelet-európai szakemberek. A legtöbb kutató Lengyelországból érkezett. Sok kisebb állam képviseltette még magát a térségből, a legtávolabbi résztvevő pedig Argentínából érkezett.

A konferencián elsősorban a Marsról hangzottak el újdonságok. Ezek között szerepeltek olyan apró vulkánok, amelyekre eddig még nem figyeltek fel a bolygón. Bemutattak egy Dunántúl méretű, hatalmas eltemetett árkot a Mars északi pólussapkája alatt, amelynek eredetéről egyelőre megoszlanak a vélemények. A marsi élet lehetőségének kutatása terén érdekes eredményekről számoltak be a cseh szakemberek, akik magashegyi terülteken élő hóalgákat vizsgáltak. Ezek a mikroorganizmusok a hókupacokban élnek, és ideális mélységben használják fel a behatoló napfényt fotoszintézishez - hasonló helyzet elvileg a marsi hókupacokban sem zárható ki, noha az ott uralkodó körülmények eltérnek a földiektől. A konferencia összes előadásának és poszterének listája az alábbi oldalon tekinthető meg.

A háromnapos nemzetközi konferenciát az Európai Űrügynökség (ESA) szervezte az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földtani és Geokémiai Intézete, Konkoly Csillagászati Intézete, és a NEST AlapítványMars Astrobiology Group nevű kutatócsoportja együttműködésével. A rendezvény lebonyolításában emellett a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány, a Nemzetközi Térképészeti Társulás Bolygótérképezési Bizottság és a Carl Zeiss Technika Kft. nyújtott segítséget.

Magyar szakemberektől 12 előadás hangzott el, és 16 hazai készítésű posztert tekinthettek meg a résztvevők. A konferencia harmadik napja a jövőbeli trendek és a térségben lévő lehetőségek körvonalazásával telt. A délutáni szekcióban itt a hazai űrszonda műszerfejlesztők is beszéltek eredményeikről, köztük a Masatról, az első magyar műholdról. A bolygókutató szondák műszereit tervező mérnökök fontos szerepet töltenek be a munkában, az ő tevékenységük révén jön az űrtevékenység keretében kifejlesztett csúcstechnológia az adott országba, és kerülhet át a gazdasági szférába, növelve az állami bevételeket. Nem véletlen, hogy a közeli államok közül Csehország és Románia is az ESA tagja már, és Lengyelország is belép az idén vagy jövő év elején.

Forrás: MTA CSFK, NEST Alapítvány
A Csurjumov-Geraszimenko üstökösre leszálló Phileae nevű ESA űrszonda diákok által készített modellje

Bár a nemzetközi szakmai vélemények alapján Magyarországon a legerősebb a kapcsolódó tudás a térségben, hazánk sajnos még nem teljes jogú tagja az ESA-nak. Ez nem csak nehezíti, hogy a csúcstechnika ide áramoljon, de egyéb problémákat is okoz a hétköznapokat egyre jobban átszövő űrtevékenység révén. Ha Magyarország ESA tag lenne, például ingyen hozzáférhetett volna azokhoz az úgynevezett műholdas radarinterferometriai adatokhoz, amelyek segítségével korán ki lehetett volna mutatni a Kolontárt és térségét pusztító iszapömlés gátjának süllyedését - és ideális esetben megelőzhető lett volna a katasztrófa.

A résztvevők által igen sikeresnek tekintett konferencia végén Agustine Chicarro, a rendezvény szervezője elmondta, hogy a térség szakembereinek előadásai demonstrálták, hogy erős szaktudás koncentrálódik Közép- és Kelet-Európában, az ESA-nak pedig szüksége van erre a hatékonyabb munka érdekében. Az űrtevékenységben Magyarország akár központi szerepet is betölthet a térségben, ha az Európai Űrügynökség tagjává válik.

Forrás: MTA CSFK, NEST Alapítvány
Megbeszélések a poszterek előtt

KAPCSOLÓDÓ CIKK