Japán, szovjet és német katona is volt egy koreai férfi

Vágólapra másolva!
A második világháború idején a japán Kvantung-hadseregben Mandzsúriáért harcolt, a szovjet Vörös Hadseregben Kelet-Európában vetették be, végül a Wehrmacht kötelékében Franciaországban esett amerikai fogságba - egy koreai férfi hihetetlen története.
Vágólapra másolva!

Egy brit történész, Antony Beevor frissen megjelent, A második világháború címet viselő könyve új megközelítésben kezeli az 1939-1945 közötti eseményeket. Nem a tábornokok, hadvezérek, politikusok tetteire koncentrál, hanem a résztvevők, egyszerű katonák szemszögéből vizsgálja a világégést.

Yang története

Beevor egyik legérdekesebb története egy koreai férfiról szól. A 18 éves Yang Kyoungjongot a japánok kényszersorozták be 1938-ban a Kvantung-hadseregbe. Korea ekkor ugyanis japán megszállás alatt állt.

A japán hadsereg Mandzsúriában harcolt, majd a szovjetek elleni halhin-goli csatában vetették be Yangot. Itt ejtették foglyul Zsukov csapatai. Szovjetunió a halhin-goli csata után Európára koncentrált, így a koreai férfit is átszállították egy európai munkatáborba.

A Vörös Hadseregből a Wehrmachtba

Pár év múlva, amikor a szovjetek katonai helyzete válságosra fordult, Yangot 1942-ben a Vörös Hadseregbe is besorozták, így került aztán a németek fogságába 1943-ban, a harkovi csatában. Ezután viszont a németek szerveztek egy keleti zászlóaljat, amelyet Normandiában vetettek be a partraszálló angolszász szövetségesek ellen 1944-ben.

Yang így hamarosan megint a harcmezőn találta magát: ezúttal a Wehrmacht egyenruhájában, Franciaországban, a Cotentin-félszigeten. A következő fogsága után már nem kellett harcolnia: ezúttal a szövetségesek kapták el, és kivételesen ők nem sorozták be a koreait. Amerikai ejtőernyősök ejtették foglyul Yangot, akit először japánnak hittek, csak később derült ki valódi származása.

A koreai férfi végül egy brit hadifogoly-táborba került, majd kivándorolt az Egyesült Államokba. 1992-ben halt meg Illinois államban, 72 évesen. Két fia és lánya sem nagyon ismerték sokáig a történetét, amely 2002 óta vált világhírűvé, a "Weekly Korea" című lap révén. Később egy film is született, "Utam" címmel, amelyhez Yang története inkább csak alapul szolgált.

A halhin-goli csata

Beevor kötete felhívja a figyelmet egy olyan konfliktusra is, amely Európában kevésbé ismert. Ez a Mongóliában vívott japán-szovjet összecsapás, az 1939 nyarán zajló halhin-goli ütközetsorozat volt, ami tulajdonképpen nyitánya a több kontinensre kiterjedő fegyveres globális küzdelemnek. Itt a japánok indítottak offenzívát Mongólia és a Mongóliát ellenőrző Szovjetunió ellen. (A szovjet csapatok ekkor már Mongóliában tartózkodtak, ez az ázsiai ország ekkor szinte teljesen Moszkvától függött.)

Ebben a halhin-goli csatában tűnik fel a világháború egyik legsikeresebb hadvezére, Zsukov is. Az utóbb marsallá előlépett Zsukov legyőzte ugyanis a japánokat. Az itt hatvanezer embert vesztő Japán 1939 után pedig többé sosem támadta meg a Szovjetuniót. Mindez igazolja, hogy ennek az Európában elfeledett csatának óriási jelentősége volt, hiszen így a Szovjetunió nem kényszerült kétfrontos háborúra, kizárólag Európára kellett koncentrálnia 1939-1945 között.