Mindenki menjen vadászni?

2012.06.14. 13:18

Elszaporodtak Magyarországon a vaddisznók és szarvasok. A vadbiológus szerint jó lenne, ha sok ember vadászna, aztán hazavinnék és megennék a húst. Mennyibe kerül a vadászat?

Magyarországon a nagyvadfajok (vaddisznó, gímszarvas) állománya folyamatosan gyarapodik. A Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint a 2011-es tavaszi vaddisznóállomány körülbelül 100 ezer példány volt. "Az elmúlt 12-13 évben jelentősen növekszik a hazai állomány" - mondta korábban az [origo]-nak Szemethy László, az intézet egyetemi docense. Becslések szerint 1994-ben 44 ezer, 2000-ben pedig már 82 ezer vaddisznó élt Magyarországon.

"Az igazi megoldás az lenne, ha sok ember vadászna, aztán hazavinnék és megennék a húst" - mondta az [origo]-nak Szemethy. "A vadhús sokkal jobb minőségű, mint a háziasított állatok húsa, kisebb a zsírtartalma, több benne a fehérje, alacsony a koleszterinszintje. Az I. világháború után, az élelmiszerhiány idején a vadhúsnak közélelmezési funkciója volt, és az országnak ma is lehetnek olyan területei, ahol több vadhúst fogyasztanak, mint csirkét vagy pulykát" - tette hozzá. A kutató szerint a vadhúsban nagyon nagy lehetőségek vannak, és sokféle oldalról lehetne hasznosítani, ha természeti erőforrásként tekintenének rá.

Szemethy szerint túl kevés a vadász Magyarországon, sokkal többet is el tudna tartani a hazai állomány. A vadbiológus úgy véli, ki kellene használni, hogy több helyen gondot okoz például az elszaporodó vaddisznó.

Vadhúshoz hozzájutni azonban nem ilyen egyszerű, a lőtt vad ugyanis nem lesz automatikusan a vadászé. Rózsa Róbert, a Pesti Megyei Vadászszövetség elnöke az [origo]-nak elmondta, a vadásztársaságnak kifizetett összeggel csak az élményt fizeti meg a vadász, az indulástól az elejtésig. A lőtt vad már a vadászatra jogosulté (vadásztársaság, vadásztató), ő értékesíti a feldolgozónak. Apróvadas (fácán, réce) vadászatoknál szokás, hogy a terítékre került vadból a vadászok kapnak, és csak a maradék megy a feldolgozóba - pontosabban csak menne, mert általában nem lőnek annyit, hogy maradna.

Nem olcsó

Csehkis Imre, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vadfeldolgozási ágazati igazgatója az [origo]-nak elmondta, a legolcsóbb vadhúsból készült termékük a ragu, ami valójában a nyak, lábszár, oldalas, lapocka, gerinc, comb formázása során kieső húsdarabokból tevődik össze. Ennek az ára 1050 forint. A csontozott vaddisznólapocka kilója 1800 forintba, a csontos szarvascomb 1500 forintba kerül, míg a legdrágább húsokért (őzgerinc csont nélkül, disznógerinc, szarvasfilé) 5-6 ezer forintot kérnek kilónként. A boltok erre még 15-40%-ot rátesznek,attól függően, hogy kiskereskedésről vagy nagykereskedésről van szó, és ehhez hozzájön a 27%-os áfa is. Vagyis a fogyasztó az üzletben a feldolgozói ár minimum másfélszereséért jut hozzá a vadhúshoz.

Forrás: AFP

Csehkis elmondta, próbálkoztak vadhús húsboltban történő árusításával, de nem volt értelme, mert nincs elég nagy forgalma. Azokon a helyeken van csak esély az értékesítésre, ahol sokan megfordulnak a hűtőpult előtt. Szerinte a drágaság csak az egyik oka annak, hogy az emberek nem vesznek vadhúst, a másik, hogy félnek tőle. A vevő nem tudja, hogy egy 2 éves állatot vett-e, aminek omlós a húsa, vagy egy 8 évest, amit tovább kell sütni-főzni. "Picit félnek tőle a háziasszonyok, pedig ugyanúgy kell elkészíteni, mint a sertést vagy csirkét" - mondta.

Soványabb hús

"A vadhúsok többnyire valóban egészségesebbnek mondhatók a hagyományos tenyésztésű állatok húsánál, de a hagyományos tartású állatfélék sovány húsrészei sem nevezhetők egészségtelennek" - mondta az [origo]-nak Duli Viktória dietetikus. A szakember elmondta, a legfőbb különbség a hagyományos állattartású húsfélék és a vadhúsok között a zsírtartalomban van. "A vadhúsoknak általában sokkal alacsonyabb a zsírtartalmuk, azaz a köznyelvi megfogalmazás szerint 'soványabbak'. Ennek értelmében azonos egységnyi vadhúst és hagyományos húst összevetve a vadhúsnak alacsonyabb a zsírtartalma, magasabb a fehérjetartalma - e két érték ugyanis fordítottan arányos a húsféléknél" - mondta Duli.

Forrás: AFP
Vadhúsból készült kolbász

Az alacsonyabb zsírtartalom némileg kisebb energiabevitelt is jelent, azaz fogyókúrában is alkalmazható a vadhús. Emellett az alacsonyabb zsírtartalom alacsonyabb koleszterintartalommal is jár a hagyományos húsokhoz képest, vagyis jól alkalmazható zsírszegény, koleszterinszegény vagy energiaszegény diétákban (pl. szív érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás esetén).

"A vadhús a prevenció terén is alkalmazható ugyanezen tulajdonságai révén, azaz a korszerű egészséges étrendbe abszolút beilleszthető. Ha a zsírosabb húsfélék helyett gyakrabban fogyasztanánk vadhúst, kismértékben csökkenne étrendünk kalória-, koleszterin- és zsírtartalma. A hagyományos magyaros étrend alapvetően rendkívül kalóriadús, zsiradékban gazdag, ennek számos népbetegségnek mondható következménye ismert, például a túlsúly vagy az elhízás. Így egészséges egyének számára is célszerű étrendjük energia és zsírtartalmának csökkentése" - mondta a dietetikus.

Mennyibe kerül a vadászat?

Ahhoz, hogy valaki lőhessen, teljesítenie kell egy vadászvizsgát (10 ezer forint), ehhez pedig érdemes elvégezni egy felkészítő tanfolyamot (60-120 ezer forint között). Ehhez jön a kamarai tagság, a vadászjegy és a biztosítás (a három együtt 14 ezer forint), valamint a ruházat, a fegyver és az egyéb felszerelések, amik együttesen több százezer (vagy millió) forintra is rúghatnak.

Forrás: AFP/Scanpix

A további költségek már nagyban függnek attól, hogy az illető kivel megy el vadászni, mondta Rózsa Róbert. A vadásztársaságokban éves tagdíj van, amiért meghatározott mennyiségű vadat lehet lőni. Rózsa példaként elmondta, ő egy apróvadas társaság tagjaként 160-200 ezer forintot fizet évente, és egy idényben 8-10 alkalommal megy vadászni, ahonnan összesen 10-12 fácánkakast és 3 nyulat visz haza. A trófeás vadaknál azonban már külön árjegyzék van. Ehhez jönnek a járulékos költségek, például az utazás és az esetleges szállás díja.

Magyarországon körülbelül 55-56 ezer sportvadász van. Rózsa szerint ez egy olyan hobbi, aminek egy része küldetés: természetvédelem, vadvédelem, vadóvás. Másik része pedig szenvedély, amit meg kell fizetni - kicsit olyan, mint a szerencsejáték.

KAPCSOLÓDÓ CIKK