Mennyit keres egy bankrabló?

Statisztikák szerint a bankrablás nem kifizetődő: évente annyit lehet keresni vele, mint amennyit egy kávéházi pincér kap - igaz, ő végig dolgozik érte. A bankrablókat viszont lelőhetik vagy hosszú időre börtönbe zárhatják.

A Scientific American bizalmas információkon alapuló cikke szerint a bankrablók zöme nem él gazdagságban, sokkal inkább a börtöncella jelenti számukra a jövőt.

A Significance című brit-amerikai statisztikai szaklapban megjelent tudományos közlemény szerzői brit bankrablások adatait és gazdasági hátterét elemezték. A három szerző, Neil Rickman és Robert Witt (University of Surrey), illetve Barry Reilly (University of Sussex) hónapokig egyezkedett a brit bankárok szövetségével, hogy megkaphassák az elmúlt három év 364 bankrablására vonatkozó bizalmas információkat.

Nagy-Britanniában évente nyolcvanezer rablás történik, ezeknek kevesebb mint fél százaléka érintette a pénzintézeteket. Durván tehát minden kétszázadik rablás irányult bank ellen. Ha fordítva nézzük, akkor a 10 500 régióbeli bankfiók esetében a kirablás esélye 1:100 volt az elmúlt években.

Biztonsági kamera felvétele egy veszprémi bankrablásról

A tanulmány egyik szerzője, Neil Rickman szerint a bankrablók számára nemcsak az a fontos, hogy a zsákmánnyal szabadon távozhassanak, hanem hogy elég nagy legyen a megszerzett pénzösszeg. A 2005 és 2008 közötti adatok azt mutatják, hogy egy nagy-britanniai bankrablásban átlagosan 1,6 személy részt, és a zsákmány 20 330,50 fontot tesz ki, vagyis 31 600 dollárt.

Az adatok szórása (ez statisztikai kifejezés, azt tükrözi, hogy mennyire térhetnek el az átlagértéktől az egyes adatok) miatt jelentős különbségek lehetnek azonban az egyes bankrablások zsákmánya között. A statisztikai számítások szerint, ha a rablók egyenlően osztják el a megszerzett pénzt, fejenként (a szórást is bonyolult módszerrel beleszámítva) átlagosan 12 706,60 fontra tehetnek szert. Ez éppen megfelel egy kávéházi pincér éves fizetésének. Ha a rablók fegyvert is használnak, az általában a zsákmányt 10 300,50 fonttal (16 ezer dollárral) növeli. Ám ezekben az akciókban átlagosan többen vesznek részt, így többfelé oszlik a zsákmány. Ezért a statisztikák szerint egyedül jobban megéri rabolni.

Ám ez még nem minden, amit egy bankrablónak számításba kellene vennie. A rablások 33 százaléka, tehát minden harmadik egyszerűen meghiúsul. További 20 százalékban pedig elkapják a tettest. Az elfogás esélye pedig egyre nő, ha a rabló többször próbálkozik. Negyedszerre például már 59 százalék az esélye annak, hogy elkapják.

Ezután a tudósok azt kezdték el számolgatni, hogy egy bankrabló mennyit kereshet évente. Egy "várható nettó jövedelmet" számítottak ki, ami 33 545,40 fontra jött ki, azaz 52 100 dollárra. Ez azonban egy brit újságíró átlagfizetésénél is csak negyedével nagyobb. Mindez azt jelenti, hogy a bankrablók nem élnek nagy lábon, és nem költekezhetnek úgy, mint ahogy azt egy átlagember elképzeli.