Helyreállt a rend a földi élővilágban

2012.07.09. 12:04

A nagy vihart kavart arzénbaktériumról kiderült, hogy mégsem arzénbaktérium, és nem írja felül a földi élet alaptörvényeit.

Nem kell átírni a biológiatankönyvek elejét: mégsem létezik olyan ismert baktérium, amely képes lenne kicserélni az úgynevezett elsődleges biogén elemek egyikét.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, Felisa Wolfe-Simon (az USA geológiai szolgálatának munkatársa) és kollégái szerint egy általuk vizsgált baktérium képes arra, hogy foszfor helyett arzént építsen be a DNS-ébe (és más fontos molekuláiba). A Science-ben még 2010 decemberében publikált tanulmány azért kapott nagy figyelmet, mert korábban nem volt példa arra, hogy egy élőlény egy úgynevezett elsődleges biológiai elemet (jelen esetben a foszfort) egy másik elemmel helyettesítsen.

Forrás: NASA
A kaliforniai Mono Lake tó, ahol a baktériumokat gyűjtötték

Minden középiskolai biológia tankönyv annak a hat kémiai elemnek a felsorolásával kezdődik, amelyek az élet szempontjából alapvető fontosságúak. Ezek az elsődleges biogén elemek, úgymint a szén (C), nitrogén (N), oxigén (O), hidrogén (H), kén (S) és foszfor (P). Ezeket az elemeket egyetlen élőlény sem nélkülözheti, mert ezekből épülnek fel a fehérjék, a nukleinsavak (DNS, RNS) és a biológiai membránokat alkotó zsírszerű anyagok (lipidek).

A bejelentés után azonnal heves támadások érték a kutatócsoportot. A később ugyancsak a Science-ben megjelent nyolc bírálatból egyet magyar szerzőpáros, Csabai István és Szathmáry Eörs jegyzett (ők főként az adatelemzés problémáit hangsúlyozták). A nemzetközi hírnevű evolúcióbiológus Szathmáry már az eredeti bejelentés után is igen keményen fogalmazott az [origo]-nak. "Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el" - mondta.

Több kritikában kifogásolták a DNS elemzésének módszereit, illetve általában a kísérleti körülményeket. Eszerint a táptalajon maradhatott egy minimális mennyiségű foszfor, amely még éppen elég volt a baktériumok egy részének. Ezért csak az a következtetés vonható le, hogy a baktérium képes alkalmazkodni igen szélsőséges viszonyokhoz, de ennél több nem.

Forrás: Science/AAAS
Felisa Wolfe-Simon

Ezt erősíti meg a Science-ben 2012. július 8-án megjelent két újabb, független tanulmány. A szerzők Wolfe-Simonék eredeti mintáit vizsgálták, és bebizonyosodott, hogy a mintákban valóban volt annyi foszfor, amely elég volt a baktériumok növekedéséhez.

A Science szerkesztői kommentárja szerint tehát az "arzénbaktérium" nem szegi meg az élet alapvető szabályait, és jó példa arra, hogyan működik a tudomány, hogyan lehet korrigálni az eredményeket újabb vizsgálatok alapján.