Három hullámban hódították meg Amerikát

A bennszülött amerikai populációk DNS-vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az amerikai kontinenst Kanadától Chile déli csücskéig legalább három hullámban népesítették be az őslakosok.

A vándorlók zöme azon első betelepülők utódai voltak, akik több mint 15 000 éve léptek a kontinensre a Bering-földnyelven át, amely a legutóbbi jégkorszak idején kötötte össze Ázsiát Amerikával. Az amerikai őslakók DNS-szekvenciáinak tanulmányozásával egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy - bár a bennszülött populációk zöme az első vándorlásból származik - két ezt követő vándorlás is jelentős nyomot hagyott a genetikai állományon.

"Évekig állandó viták zajlottak arról, vajon az amerikai települések egyetlen vagy többszörös Szibériából történt bevándorlás eredményeként alakultak-e ki" - mondta Andres Ruiz-Linares, a londoni University College professzora, a Nature-ben megjelent tanulmány koordinátora. "A kutatásaink azonban pontot tesznek a vita végére: az amerikai őslakosok nem egyetlen bevándorlásból erednek. Tanulmányunk egyben kezdi felderíteni az emberi szétszóródás mintázatait az amerikai kontinensen."

A mostani tanulmány az eddigi legátfogóbb felmérése az amerikai őslakók genetikai sokféleségének. A kutatócsoport 52 bennszülött amerikai és 17 szibériai csoportból nyert adatokat. Több mint 300 000 specifikus DNS-szekvencia variációit (úgynevezett egypontos nukleotid-polimorfizmusokat) vizsgálták, hogy megállapítsák a genetikai hasonlóságokat és különbségeket a népességcsoportokban.

Az emberiség vándorlása Amerikában

A második és a harmadik vándorlási hullám csupán az eszkimó-aleut nyelvet beszélő északi sarkvidéki populációkon és a na-dene nyelvet beszélő kanadai chipeway őslakókon hagyott nyomot. De genetikai állományuk legnagyobb részét még ezek a népcsoportok is az első amerikai bevándorlásból örökölték. Az eszkimó-aleut nyelvet beszélők genomjának több mint 50, a chipeway népcsoport genomjának pedig nagyjából 90 százaléka származik az első amerikaiaktól. Ez arra utal, hogy az Ázsiából való bevándorlásnak e két utóbbi hullámával érkezett emberek Észak-Amerikában keveredtek az első amerikai betelepülőkkel.

A kutatócsoport azt is felfedezte, hogy az Amerikába érkezett emberek egy tengerpartot követő útvonalon vándoroltak dél felé, és a populációk szétváltak az út folyamán. A szétválás után kevés génáramlás következett be az amerikai őslakos csoportok között, különösen Dél-Amerikában. Azonban két meghökkentő kivételt is felfedeztek.

Az egyik, hogy az első közép-amerikai chibchan nyelven beszélő embereknek mind észak-, mind dél-amerikai őseik voltak. Ez a Dél-Amerikából való visszavándorlásra és a bennszülött ősök két élesen elkülönülő szálára utal. A másik érdekes felfedezés az volt, hogy az északkelet-szibériai nauki és part menti csukcsi őslakók "első amerikai" DNS-t hordoznak. Ebből az következik, hogy az eszkimó-aleut nyelvet beszélő emberek visszavándoroltak Ázsiába magukkal vive a bennszülött amerikai géneket.

A csoport elemző munkáját nagyban megnehezítette az európai és az afrikai bevándorlók érkezése a földrészre 1492 óta, és az ezt követő 500 éves genetikai keveredés. A kutatóknak azonban sikerült kifejleszteniük egy olyan módszert, amelynek segítségével a teljes mértékben "bennszülött amerikai" emberek genomjára összpontosíthatták vizsgálataikat, így eredményeik nagy előrelépést jelentenek az amerikai őslakosok betelepülésének tanulmányozásában.