A fáraók korából származó - körülbelül 5000 éves - halotti bárkát tártak fel francia régészek a Kairótól nyugatra fekvő Abú Ravásban egy expedíció során.

Az egyiptomi régészeti miniszter, Mohammed Ibrahim bejelentése szerint az ókori napbárka Den, az első dinasztia fáraója uralkodásának idejéből származik, azaz időszámításunk előtt mintegy 3000 évvel készülhetett. A hat méter hosszú és másfél méter széles vízi jármű jó állapotban van - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a hajó fa bordázatát jelenleg restaurálják, mielőtt egy múzeumban kiállítanák.

A fáraók hite szerint a velük együtt eltemetett bárka átviheti őket a túlvilágba - írja az MTI a bejelentés kapcsán. Egy egyiptomi régész 1954-ben szinte teljesen épen megmaradt napbárkát talált: a 43 méter hosszú, cédrusfából készült bárka feltehetően Kheopsz fáraóé volt. A 4500 éves bárkát a gízai piramis közelében állították ki, ahol felfedezték.

A napbárkák szerepe

A napbárkák a fáraók temetési szertartásaiban nagy szerepet játszottak, nyilvánvalóan összefonódtak egy ókori napisten tiszteletével. Ré napisten kultusza inkább csak a második dinasztia korától kezdve erősödött fel (legalábbis az eddigi adatok szerint). Tehát a Den fáraó utáni periódusban emelkedett Ré a legfontosabb istenek közé, ám a róla szóló mítoszok legkorábbi változatai szerint is a Napisten egy bárkán hajózik át az égen, keletről nyugatra. (Csak érdekességképpen említjük meg, hogy éppen a napokban nyilvánosságra hozott, a "világ másik végéről" származó leletek szerint a maja napkultusz is központi csillagunk kelet-nyugati mozgását örökítette meg egy közép-amerikai piramisban. Ott nem bárkán ábrázolták a napistent, de az is kapcsolódott a vízhez: a felkelő nap istenét cápa formájában ábrázolták.)

Forrás: MTI/EPA/Egyiptomi Régészeti Államminisztérium
Régész vizsgálja a napbárka roncsait

Eddig csak az egyiptomi fáraók második dinasztiájából ismertek a régészek olyan bárkákat, amelyeket temetkezéskor használtak a Nílus mentén az ókorban. Pontosabban az azoknak épített gödröket találták meg az archeológusok. Csak jóval későbbről, a már említett Kheopsz idejéből került elő restaurálható hajó.

Ugyanakkor Umm el-Kaábban, ahol egyébként Den fáraót is eltemették, egy rejtélyes, az egyiptomi uralkodói dinasztiák korát megelőző régészeti kultúra (Nagada I) emlékei között már felbukkannak ilyen napbárkák. Tehát még Den ötezer ével ezelőtti hajójának is komoly előzményei lehettek a Nílus mentén.  

Den jelentősége

Den fáraó igen jelentős uralkodónak minősül Egyiptomban. Ő lehetett eddigi adataink szerint az első, aki először használta az Alsó- és Felső-Egyiptom királya címet. Szintén ő volt az első, akit kettős koronával, vörös és fehér (ezüst) színűvel ábrázoltak. (A vörös, nyílt korona Alsó-Egyiptomé volt, a zárt, süvegszerű, ezüstkorona pedig az Alsó-Egyiptomot legyőző Felső-Egyiptomé.) Egyiptom egyesítése ugyanakkor nem Den nevéhez fűződik, már elődei megtehették ezt a döntő lépést az ókori Egyiptom államiságának megerősítésekor.

Forrás: MTI/EPA/Egyiptomi Régészeti Államminisztérium
A napbárka roncsai felülnézetből

Az 1. dinasztia idejéből Den (vagy másként: Hor-Den, Dewen, illetve Udimu) az egyik legismertebb uralkodó. Uralma 20-40 év közötti ideig tarthatott a különböző források szerint. Sírja Umm el-Kaábban található, Abüdosz (Abydos) közelében. Uralkodása alatt jelentek meg a számok az egyiptomi hieroglifák között - ezekkel többek között az adóösszeírások elkészítése és az évek eseményeinek leírása vált könnyebbé. Sírja, az úgynevezett T-sír, szintén újítást jelentett: lépcsők vezettek például a viszonylag nagy építmény belsejébe, amelynek padlóját gránitból rakták ki.