Zebráktól kapott vírus ölt meg egy jegesmedvét

2012.08.17. 15:41

A kutatók kimutatták, hogy egy német állatkertben elpusztult jegesmedve halálát egy zebravírus okozta. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy az állatkertekben fokozottan ügyelni kell az egyik állatfajról a másikra átugorni képes vírusokra, amelyek fenyegetik a veszélyeztetett fajokat.

2010-ben a wuppertali állatkert 20 éves nőstény jegesmedvéje, Jerka, alig egy hét alatt elpusztult egy rejtélyes betegségben. Párja Lars, a 16 éves hím szintén megbetegedett, de több heti rosszullét után végül meggyógyult. A két medve fertőző agyvelőgyulladást kapott, görcsökben fetrengett és habzott a szájuk.

Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzéssel igyekezett kideríteni a megbetegedés okát. A nyomok végül az állatkert zebraházához vezettek.

A kutatók DNS- és RNS-mintákat vontak ki az elpusztult medve agyából, hogy megállapítsák, a sok számításba jöhető vírus közül, melyik okozta a medve halálát. A génszekvenálás eredménye arra utalt, hogy a bűnös egy olyan herpeszvírustörzs, amely normális esetben a zebrák között található meg.

Alex Greenwood, az állatkerti és vadállatok kutatásával foglalkozó berlini Leibniz Intézet (Leibniz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung, IZW) professzora, a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője a következőket mondta a BBC News-nak: "Az állatkertek egyik küldetése az állatok megőrzése, és a fajról fajra ugráló vírusok, amilyenről ez a tanulmány is szól, veszélyeztethetik ezt a küldetést, ha nem sikerül felderíteni őket."

A fertőzés pontos módját még nem sikerült felderíteni. A wuppertali állatkertben mások gondozzák a jegesmedvéket, mint a zebrákat, és az állatok kifutója 68 méterre van egymástól, ami a közvetlen érintkezést kizárja az átadási lehetőségek közül. Hasonló vírusok azonban más állatoknál - például gazelláknál és tengerimalacoknál - is okoznak agyvelőgyulladást, és nincs kizárva, hogy vadon élő egerek és patkányok is terjeszthetik a fertőzést.

"Ezek a vírusok a jelek szerint nem tisztelik a fajok közötti határokat, valójában nem is tudjuk, léteznek-e számukra ilyen korlátok" - mondta Klaus Osterrieder, a berlini Szabadegyetem professzora. "Mivel ezek a vírusok nem különösen stabilak a környezetben, ezért fontos kideríteni, hogyan mozognak a fajok között."

Az állatkertek szokatlanok abból a szempontból, hogy különféle földrészekről és élőhelyekről hoznak össze állatokat, amelyek vadon sosem élnek egymás mellett. Az állatkerti állatokat ráadásul utaztatják is világszerte, hogy fenntartsák a szükséges genetikai változatosságot. Ennek egyik szándékolatlan következménye, hogy a kórokozók lehetőséget kapnak a fajok közti terjedésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK