Tisztázhatják a Neander-völgyi és a mai emberekkel rokon korai emberek kapcsolatát a Science folyóiratban közölt legfrissebb eredmények.

Negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi (Homo neanderthalensis) és a mai ember (Homo sapiens) mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit (Homo floresiensis). 2010 márciusában pedig egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.

A szibériai Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova- (angolosan Denisova-) barlangban évek óta végeznek ásatásokat a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai, köztük Viola Bence magyar paleoantropológus. Egy körülbelül 40 ezer éves ujjcsont mitokondriális (a mitokondrium a sejt energiaellátó központja, amely saját, kör alakú DNS-sel bír) DNS-ének elemzését a Nature 2010. márciusi számában mutatták be. Már a mitokondrium-DNS vizsgálatából arra következtettek a kutatók, hogy egy eddig ismeretlen emberfajról van szó, amely együtt élt a Neander-völgyi és a modern emberekkel. Ezt a feltételezést erősítette meg később a sejtmag DNS-ének vizsgálata és két újabban előkerült őrlőfog anatómiai elemzése.

MPI Evolutionary Anthropology
A Gyenyiszova-barlang bejárata

Mivel a parányi ujjcsontból csak nagyon kevés mintához juthattak, Svante Pääbo (aki a Neander-völgyi ember genomszekvenciáját is megfejtette) és kutatócsoportja egy új technikát kifejlesztve elemezték az 5-10 éves lányhoz tartozó DNS-t. Egy kezeléssel különválasztották a DNS két szálát, így mindkét szálat használni lehetett a bázissorrend meghatározásához szükséges molekulasokszorozáshoz. A módszer lehetővé tette, hogy a kutatócsoport rendkívül alapos genomszekvenciát készítsen, ami minőségében hasonló a modern emberi genomról készült szekvenciákhoz.

A Science folyóirat legújabb számában közzétett tanulmányban Svante Pääbo és munkatársai összehasonlítják a gyenyiszovai genomot a Neander-völgyiekével, valamint a világ különböző tájain élő tizenegy modern emberével. Az eredmények arra utalnak, hogy gyenyiszovai embereknek több génje közös a dél-ázsiai szigeteken élő mai emberpopulációkkal, mint az Ázsia más részén élő emberekével. A kutatók azt is megállapították, hogy a kelet-ázsiai és a dél-amerikai emberek genomjában kicsit több Neander-völgyi gén van, mint az európai emberekében.

MPI Evolutionary Anthropology
Ásatás a Gyenyiszova-barlangban

A tanulmány több más eredményről is beszámol. Így például a kutatók létrehoztak egy listát az emberi genomban bekövetkezett közelmúltbeli változásokról, amelyek a gyenyiszovai emberektől való szétválás (úgy 1 millió éve) óta következtek be, azaz csak a modern emberekre jellemző. A lista segít majd megérteni a kutatóknak, mi különbözteti meg a modern embereket a Neander-völgyiektől és a gyenyiszovaiaktól.

Azt is kimutatták, hogy a szekvenált gyenyiszovai egyed olyan génváltozatokat hordozott, amelyek a mai emberekben a sötét bőrrel, a barna hajjal és a barna szemmel társulnak. Az is kiderült, hogy a gyenyiszovaiak genetikai változatossága rendkívül csekély volt. Mivel a maguk korában a gyenyiszovaiak meglehetősen elterjedtek voltak, valószínű, hogy a kiindulási populációjuk kicsi volt, de azután gyorsan nőtt anélkül, hogy a genetikai változatosság is növekedett volna.

MPI Evolutionary Anthropology
Steril DNS-labor a Max Planck Intézetben

Ha a további kutatások kimutatják, hogy a Neander-völgyiek populációmérete hasonló módon változott az idővel, akkor ez arra utalhat, hogy mind a gyenyiszovaiak, mind a Neander-völgyiek egyetlen Afrikából származó populációból erednek, állítják a kutatók.