Szép képek az első száz méterről a Marson

2012.09.07. 10:50

Az első száz méteres gurulás után megkezdte robotkarjának és a rajta lévő műszereknek a tesztelését a Mars felszínén dolgozó Curiosity.

A kétméteres robotkar aktiválásáról csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be a NASA. A következő 6-10 napban a robotkaron lévő mintavevő rendszert kalibrálják és tesztelik, más műszerekkel (MAHLI, APXS) együtt.

Ezekkel a műszerekkel vizsgálja a Mars-járó a felszíni törmelékanyagot és a kőzettömböket, hogy megállapítsa: voltak-e az élet számára alkalmas feltételek a vörös bolygón. A mintavevő berendezés a beépített laboratóriumba juttatja majd a mintákat. Az egyik legfontosabb tudományos cél annak kiderítése, van-e ezekben szerves anyag.

Forrás: NASA

A rover mintavevő rendszere (Sample Manipulating System, SMS) öt ponton mozgatható robotkarból áll, amely teljesen kinyújtott állapotban 2,1 méter hosszú - lényegesen nagyobb a korábbi marsjárók hasonló eszközénél. A robotkar végén az 5 ujjhoz hasonlóan 5 eszköz található: egy kőzettisztító (Dust Removal Tool, DRT, amely a céltárgy felületét lepucolja), egy fúró (Powder Acquisition Drill System, PADS, amely a törmeléket kitermeli a kőzet belsejéből) és egy apró szemcsekanál (Collection and Handling for Interior Martian Rock Analysis, CHIMRA, a mintavétel során nyert törmelék összegyűjtésére). Emellett két detektor is elhelyezkedik rajta: APXS és a MAHLI érzékelők.

A Marson már több mint egy hónapja, augusztus 6-án landolt Curiosity eddig összesen 109 métert tett meg. Bár az olimpián ezzel a teljesítménnyel nem indulhatna, máris sokkal gyorsabban halad, mint korábbi társai. A NASA új képeket közölt az eddig megtett útról is. Az alábbi, színtelítettségében felerősített képen a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda felvétele látható. Megfigyelhetők a rover párhuzamos nyomai, amelyek a kékes színű területekről indulnak ki. Itt a fékezőrakéták elfújták a felszíni anyagot, és láthatóvá vált a mélyebben lévő bazaltos homok. A Curiosity keréknyomai is sötétebbek, itt is összekavarodott a felszíni vöröses por.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona

A rover visszafelé fényképezve így látja a saját nyomait, a háttérben a Gale-kráter peremével:

Forrás: NASA/JPL-Caltech

A rovernek még körülbelől háromszor ekkora távolságot kell megtennie az elsőként kijelölt nagyobb tudományos célpont, a Glenelg nevű terület felé (lásd az alábbi képen). A tervek szerint ezt néhány hét alatt éri majd el, és mintákat gyűjt majd, továbbá a kőzetfúrót is használni fogja.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona