Ez most a legfontosabb lyuk a Marson

A Curiosity robotkarja ide fogja majd beszórni azokat a kőzetmintákat, amelyekben az életre utaló nyomokat keresik.

A hatkerekű jármű nemcsak fényképezni érkezett a Marsra, hanem kőzetmintákat is gyűjt majd, hogy szerves anyagokat keressen bennük. Erre szolgál fejlett robotkarja, amelynek tesztelése az elmúlt napokban zajlott le.

A küldetés 37. marsi napján már végéhez közeledett a robotkar és az arra erősített berendezések, vagyis a Curiosity "ujjainak" kipróbálása. Ennek során bebizonyosodott, hogy a 2,1 méter hosszúságú szerkezet megbízhatóan mozgatható, és nagy pontossággal irányítható a marsi gravitációs környezetben.

A kőzetminták kémiai összetételét meghatározó alfa-részecske/röntgen-spektrométer (APXS) kalibrálását egy földi referencia-mintával végezték. Annak ellenére, hogy a műszert minél alacsonyabb hőmérsékleten, vagyis éjszaka célszerű használni, a néhányszor tíz Celsius-fokkal melegebb marsi nappal során is nagyon pontos méréseket végzett. Ez pedig azt jelenti, hogy egy izgalmasnak tűnő kőzet célpont vizsgálatával nem kell majd feltétlenül megvárni az éjszaka kezdetét.

A MAHLI elnevezésű színes mikroszkóp-kamerával pedig sikerült rendkívül éles felvételeket készíteni, közeli és távoli célpontokról egyaránt. Többek között átfotózott a rover alváza alatt (a háttérben az Aeolis-hegy vonulatával), illetve lefényképezte az anyagvizsgálati laboratóriumok fedélzeten található mintabehelyezési pontjainak nyitási-zárási próbáját is - ahová később éppen a robotkar szórja majd be a törmelékmarkoló lapáttal vagy a kőzetfúróval gyűjtött anyagmintákat.

A MAHLI-kamera által kb. 20 centiméteres távolságból készített fotók az egyik fedélzeti mintabehelyező nyílást ábrázolják zárt, illetve nyitott állapotban (a fedél átmérője kb. 6,8 centiméter, a nyílásé 3,5 centiméter, a szűrő rései 1 milliméteresek, a nyílás szélén látható törmelékszemcsék pedig minden bizonnyal a leszállás során hullottak rá)

Ezalatt a rover természetesen végig egy helyben állt, mivel gurulása közben a robotkar mindig rögzített pozícióban van. A következő, délkelet felé tartó mozgás célja a kb. 300 méteres távolságban lévő Glenelg-pont, ahol majd először használja "ujjait" valódi, tudományos vizsgálatokra.

Az árboc tetején működő főkamera képén jól látható, hogy az alfa-részecske/röntgen-spektrométer szerencsére pormentes maradt a leszállás során

A MAHLI-kamera és két bekapcsolt LED-lámpájának felvétele, háttérben a marsi felszín törmelékanyagával és a leszállóhely térségének sötét dűnemezőjével