Végre jön a világrekorder ugrás

Sokszori halasztás után, a legutóbbi tervek szerint kedden veti le magát 36 kilométer magasból Felix Baumgartner.

Október 9., 16.30

A magyar idő szerint kora délutánra tervezett startot a szelek miatt többször elhalasztották. A legfrissebb meteorológiai adatok 17.30-ra várhatóak, ekkor eldőlhet, hogy próbálkoznak-e még a mai napon a rekorddöntéssel vagy sem.

Korábbi információk

"Úgy érzem magam, mint egy ketrecbe zárt tigris, amelyik arra vár, hogy kiengedjék" - mondta Felix Baumgartner, a Red Bull Stratos pilótája, aki várhatóan október 9-én fogja végrehajtani rekordokat megdöntő ugrását az ufóhívők városa, az új-mexikói Roswell felett. A keddi szabadesés során minden eddiginél magasabbról, 36 kilométer magasból fog kiugrani egy kapszulából, és a hangsebességet átlépve, mindössze 5 perc 35 másodperc alatt el is éri majd a felszínt. Az ugrást eredetileg hétfőre tervezték, de a rossz időjárási viszonyok miatt kénytelenek voltak egy nappal elhalasztani.

Az ugrási magasságban jóval fagypont alatti a hőmérséklet (-30 Celsius-fok), a levegőben nincs elég oxigén, és olyan alacsony a nyomás, hogy védelem nélkül Baumgartner vérében az oldott gázok (főleg a nitrogén) buborékokat képeznének, mint a búvárok körében ismert keszonbetegségnél. Ezektől a környezeti hatásoktól az osztrák pilótát nyomás- és hőálló szkafander fogja megóvni. Emellett pedig speciális kiképzésben részesült, és a kapszulából való elrugaszkodása szigorú koreográfia szerint fog zajlani, hogy minél hamarabb elérje a biztonságos zuhanáshoz szükséges testhelyzetet.

A hosszú évek előkészületei után végre finisébe ért Red Bull Stratos program célja, hogy egy hatalmas héliumballonnal egészen a sztratoszféráig repítsék a kapszulában ülő pilótát, aki a megfelelő magasság elérésekor kiveti magát a kapszulából.

Gigaballon emeli a magasba

Baumgartnert nagyjából tízszer akkora ballonnal emelik fel, mint 1960-ban a jelenlegi csúcstartót, Joseph Kittingert. Az Egyesült Államok légierejének ezredese akkor 31 300 méter magasból ugrott ki egy hőlégballonból, amelynek a térfogata 85 ezer m³ volt. Ehhez képest a mostani ballon térfogata 834 ezer m³ lesz. (Egy átlagos hőlégballon térfogata 3000 m³.)

	Térfogat	Magasság	Repülési magasság
1. Hagyományos hőlégballon	2973 m3 (levegő)	23 méter	610 méter
2. Red Bull Stratos - 1. tesztugrás	34 546 m3 (hélium)	39 méter	21 818 méter
3. Kittinger ballonja	84 950 m3 (hélium)	56 méter	31 333 méter
4. Red Bull Stratos - 2. tesztugrás	150 079 m3 (hélium)	64 méter	29 610 méter
5. Red Bull Stratos - végső ballon	834 497 m3 (hélium)	102,05 méter	36 576 méter

A ballont egy speciális, mindössze 0,02 milliméter vastag műanyagból készítik. A töltőanyag hélium, mert könnyebb a levegőnél, és nem lobbanékony, valamint nem mérgező. A gázzal töltött ballon a felszálláskor még keskeny és hosszúkás lesz, körülbelül 55 emelet magasra fog felnyúlni. Emelkedés során azonban a hélium tágulni fog, így a ballon elnyeri szinte tökéletes gömb alakját. A vékony anyag és a nagy térfogat miatt a ballonra az egyik legnagyobb veszélyt a szél jelenti, ami akár darabokra is szaggathatja, ezért fontos, hogy a start idején a földfelszínen minél kisebb legyen a légmozgás, maximum 3 kilométer/órás szél uralkodhat.

A kabin belseje

Megfelelő időjárási viszonyok esetén a startra hajnalban kerülhet sor, ez magyar idő szerint kora délutánt jelent. A ballont már 8 órával az indítás kitűzött időpontja előtt kicsomagolják, és a megtisztított kifutópályán hozzálátnak a kiterítéséhez. Többszöri ellenőrzések után a start előtt 1 órával egyeztetnek a meteorológusokkal, és csak ezt követően látnak neki a ballon felfújásához. Fél órával a felszállás előtt Baumgartner már beszáll a kapszulába, és 20 perccel később pedig már befejezik a ballon fújását. A speciális teherautóval rögzített ballont a start előtt 1 perccel engedik el, ezt követően a ballon a kapszulával - és benne Baumgartnerrel - megkezdi az emelkedést.

"A félelem a barátom"

A 43 éves osztrák Baumgartner élete során már több mint 2500 ejtőernyős ugrást hajtott végre, és olyan jelentős épületekről vetette már le magát, mint a riói Krisztus-szobor, a Kuala Lumpur-i Petronas-ikertornyok és a tajpeji 101 emeletes felhőkarcoló. A mostani ugrása több szempontból is világelső lesz, a magassági rekordokon kívül ő lesz az első ember, aki szabadesésben átlépi a hangsebességet (ez hőmérséklettől függ, de ahol ő ugrani fog, ott nagyjából 1100 kilométer/óra). Senki sem tudja pontosan, hogy ez milyen hatást gyakorol majd a szervezetére, de Baumgartnert ez nem zavarja. Elmondása szerint az extrém ugrások során már megtanulta az előnyére fordítani a félelmét: "A félelem a barátommá vált. Ez akadályoz meg abban, hogy túl messzire menjek."

A repülőgépet vezető pilóták a hangsebesség átlépésekor rezgéseket tapasztalnak, amelyek nemegyszer bajba is sodorták őket. A hanghatár elérésekor fellépő lökéshullám mentén ugrásszerűen változik a nyomás és a hőmérséklet - senki nem tudja még, hogyan reagál a gyakorlatilag védelem nélküli emberi szervezet egy ilyen hatásra. A kevés példa egyike Weaver amerikai pilóta, aki egy 3000 km/óra sebességű katonai gépből katapultált 1966-ban. Azonnal elvesztette az eszméletét, de túlélte a zuhanást.

Az ugrás célja nem pusztán a korábbi rekordok megdöntése, hanem az így nyerhető tudományos eredmények. Ezek segítségével lehetőség nyílhat újfajta életmentő módszerek kidolgozására bajba jutott pilóták és űrhajósok vagy akár űrturisták számára. "Annak bizonyítása, hogy az ember átlépheti a hangsebességet a sztratoszférában és visszatérhet a földre, egy lépés lenne jelenleg még nem létező világűr közeli mentőakciók felé" - mondta Baumgartner.