Az Aranycsapat széthullását a mai napig nem heverte ki a magyar futball - de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója, egy évvel később viszont ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók.

"Csermák él" - ezt a címet adta a Népszava 1956. október 29-én egyik hírének. Aznap a sportoldal negyede foglalkozott csak sporthírekkel, a többi a forradalom eseményeiről szólt. De a sporthírek is inkább a politikai eseményekről és a harci cselekményekről számoltak be. Így megtudhatták az olvasók, hogy a korábbi válogatott öttusázót, az akkor már testneveléstanárként dolgozó Hegedűs Istvánt szíven találta egy eltévedt golyó, amikor kilépett háza kapuján (róla mintázták egyébként a régi húszforintos bankjegyen látható férfialakot - erről az [origo] korábbi cikkében volt szó).

Nevezetes atléták

Hasonló hírek terjedtek el - tévesen - Csermák József kalapácsvetőről, az 1952-es helsinki olimpia bajnokáról is. Az igaz, hogy a négy évvel később címvédésre készülő sportoló nehezen jutott el a csapathoz. "Csermák kedden Tatára indult, de oda már nem tudott eljutni. Kaposvárra utazott, ott egy napot töltött, és még a szerdai nap folyamán Tatára érkezett" - írta róla a Népszava. (A szerdai nap október 24. volt - a Népszava október 29-én számolt be minderről.) Az 1956-os melbourne-i olimpián aztán ő vitte a magyar csapatzászlót, és az ötödik helyen végzett.

Forrás: [origo]
Puskás Öcsi, azaz Puskás Ferenc, a száguldó őrnagy

A Magyar Nemzet november 1-jén ugyanezen elterjedt hírekről azt írta: nemcsak a Csermák halálára vonatkozó értesülések "igaztalanok", hanem a Puskás Ferencről szólók is. Azaz az Aranycsapat futballistája, a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya is egészséges, akárcsak Benedek Gábor öttusázó (az első magyar öttusa-világbajnok), akinek állítólagos elhunytáról szintén forogtak október utolsó napjaiban téves hírek.

A Honvéd olimpia helyett túrázni indul

A Magyar Nemzet két nappal későbbi tudósítása szerint Benedek és Csermák el is utazott Melbourne-be. Puskás viszont nem - ezt utólag tudhatjuk -, mert a magyar futballválogatott visszalépett. A Népakarat november 3-ai száma már arról számolt be, hogy a Honvédot óriási örömmel fogadták Bécsben. (Márpedig a Honvéd alkotta az akkori Aranycsapat gerincét, tehát bécsi tartózkodásuk a visszalépés nyomán jöhetett létre.) A Népakarat szerint az osztrák fővárosban Puskást és Kocsist, az Aranycsapat két tagját összevissza csókolták, mert azt hitték mindkettőjükről, hogy elestek a szabadságharcban.

Jól látszik, hogy az 1952-ben olimpiai bajnoki címet nyert és az 1954-es vb-döntőbe bejutó Aranycsapat oszlopos (azaz: honvédos) tagjai ekkor már külföldön voltak. Bécsből hamarosan dél-amerikai túrára indultak, ahonnan a legnagyobb sztárok közül Puskás, Kocsis, Czibor és Grosics nem tért haza. 

Forrás: AFP
Kocsis Sándor a Barcelona futballistája lett - Kubala László segítségével került oda

A válogatott így gyorsan szétesett: minden idők legjobb nemzeti tizenegye, az Aranycsapat legtehetségesebbjei közül hosszas kitérőkkel Puskás a Real Madridhoz, Kocsis és Czibor a Barcelonához került. A katalánokhoz a Barcelona legendája, a három ország válogatottjában is szereplő Kubala László hívta Czibort és Kocsist. Kubala támogatta Puskást is, amíg a "csodacsatár" nem tudott pénzt keresni a disszidálás utáni eltiltása miatt. (Később a Real Madridban Gento, Rial, Kopa és di Stefano mellett játszott támadóként, míg az örök rivális, a Barcelona csatársorában Kocsis, Czibor, a brazil Evaristo, a spanyol Luis Suárez és a magyar, csehszlovák és spanyol válogatottban is feltűnt Kubala szerepelt együtt.) Puskás később spanyol válogatott is lett.

Sosem hevertük ki 1956-ot

Ezt a csapást a magyar futball azóta sem heverte ki, egyetlen válogatottunk sem ért el az Aranycsapathoz hasonló diadalokat. Sőt az utánpótlás korosztályból is sokan távoztak ekkor, ami a távolabbi jövőt rombolta.

Érdekes a kapus Grosics szerepe: ő nem volt honvédos, 1956 végén mégis csatlakozott a dél-amerikai túrához, mert sérülések miatt meghívták a csapatba. Kint maradt egy ideig, de végül 1957 júliusában visszatért Magyarországra. Itt korábbantöbbször eljárást indított ellene az állambiztonság: 1949-ben tényleg disszidálni akart, ami büntetendő cselekménynek számított, de 1955-ben más, koholt vádak miatt hallgatták ki többször. A procedúra nem maradt el akkor sem, miután visszatért Dél-Amerikából. A legendás "Fekete Párduc" pályája a Kádár-korszak első éveiben Tatabányán folytatódott - miután átesett az újabb állambiztonsági vizsgálatokon.

Forrás: AFP
Puskásék edzésen - még magyar színekben

A Magyar Nemzet által emlegetett Benedek Gábor öttusázó sem disszidált 1956-ban, de 1959-ben örökre eltiltották a sporttól (őt is politikai okokból), s aztán 1969-ben ment ki végül Nyugat-Németországba. 

Iharos töréspontja

Visszatérve a Népszava október 29-ei számára, a lap megjegyzi, Iharos kivételével a magyar olimpiai csapat ekkor még együtt volt Tatán. (A később ki sem utazó focistákat is beleértve.) Az egyetlen hiányzó a közép- és hosszútávfutás legendája, a 12-szeres világcsúcstartó atléta, Iharos Sándor volt. Ő már nem is került elő, lemondta a részvételt - a Magyar Szabadság című 1956-os lap november elsejei száma szerint "rossz egészségügyi állapota" miatt.

A forradalmi események Iharos sportkarrierjét is megtörték, hiszen 1955-ben még őt választották a világ legjobb sportolójává, 56-ban pedig már ki sem ment az olimpiára. Iharos állítólag hónapokra eltűnt, majd visszatért Magyarországra, újra sportolni kezdett, de eredményei nem közelítették meg a régieket. Egy korabeli MTI-hír szerint, amelyet az origo.hu-n 2006-ban olvashattak, Belgiumba akart disszidálni. 1956 novemberében mindenesetre Bécsben tartózkodott.

Az edző a forradalmi tanács tagja volt

Iharos edzője viszont tényleg és véglegesen nyugatra távozott. Iglói Mihály csodafutókat faragott addig szinte ismeretlen sportolókból, Iharosból, Rózsavölgyi Istvánból és Tábori Lászlóból. Iglóiról olvasható egy 1956-os hír is: az olimpikonok is megalakították ugyanis a forradalmi tanácsukat a Magyar Honvéd november 1-jei száma szerint. Ennek három tagja volt: a későbbi háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Gyarmati Dezső, az atléta Klics Ferenc és Iglói.

Az atlétaedző a forradalom és szabadságharc leverése után nem véletlenül maradt nNyugaton: öt év hadifogságot kellett ugyanis elszenvednie a Szovjetunióban korábban, jóllehet, nem volt katona. Egyszerűen beteg gyerekének akart a háború utáni napokban a patikából gyógyszert vinni, amikor a szovjetek az utcán berángatták egy hadifogolytranszportba, és csak 1950-ben tért haza. Iglói nem várta meg, hogy 1957-ben felelősségre vonják a forradalmi tanácsi tagságért.

Egy másik világcsúcstartó is kint maradt

Iglói 1956-os példáját követte a világcsúcstartó futó, Tábori László is, aki Amerikába ment 1956-ban. Az atléták mellett az 1952-ben két olimpiai bajnokságot (egyéniben és váltóban, 100 méteren) szerző úszó, Szőke Kató is Amerikát választotta 1956-ban. A szintén forradalmi tanácsi tag Gyarmati Dezső is disszidált, de 1958-ban hazatért, s ezután újabb olimpiai aranyakat szerzett, noha egy ideig nem engedték sportolni.

Az 1956-os forradalom leverése utáni melbourne-i olimpián egyébként a magyar csapat 9 aranyérmet szerzett, 10 ezüst mellett, és ezzel a negyedik helyen végzett a nemzetek között. Ám ez így is drasztikus visszaesés volt, hiszen négy évvel korábban, Helsinkiben 16 aranyat szereztünk, és harmadikak voltunk az egész világon, az aranyakat számítva. (Helsinki volt minden idők legeredményesebb olimpiája magyar szemszögből nézve.)

A vízilabdások véres küzdelme a szovjetekkel

A melbourne-i olimpián játszódott le a december 5-ei vízilabdameccs nevezetes jelenete, amikor Zádor Ervint a szovjetek egyik játékosa úgy lekönyökölte, hogy vérezni kezdett. A szovjet tankok Budapesten leverték a szabadságharcot, de Melbourne-ben a pólósok legyőzték a Szovjetuniót.

Forrás: AFP
Zádor Ervin kiszáll a medencéből: Melbourne, 1956

A meccset a bírónak idő előtt le kellett fújnia (egy perccel a vége előtt, 4:0-s magyar vezetésnél), mert a közönséget felháborította a szovjet szabálytalanság, és a nézők kezdtek átmászni a korlátokon. A szovjet csapatot végül rendőröknek kellett kimenekíteniük. Végül a magyar vízilabdások megnyerték az olimpiai bajnokságot - nem (csak) ezzel a meccsel, mivel a rákövetkező jugoszlávok elleni sikerrel bebiztosították a sikert.

Melbourne és 1956 a magyar élsport egyik mélypontja lett: az olimpiai küldöttségből hiába nyert Papp László harmadszor is aranyat, a tornász Keleti Ágnes pedig 3 egyéni aranyat és egy csapatelsőséget söpört be, sokan - legalább háromtucatnyi sportoló - sosem tértek haza, vagy megtört végleg a pályafutásuk.

Például a vízilabdás Zádor és több csapattársa sem jött vissza újabb szovjet pofonokért, 1956 pólóhőse az USA-ban halt meg fél évvel ezelőtt, 2012 áprilisában. Disszidáló társai közül Gyarmati - mint már említettük - két év múlva, Bolvári Antal pedig 5 évvel később tért haza.

Újpest és MTK

Akik itthon maradtak, azok közül néhányan politikailag exponálták magukat. Szusza Ferenc, a kor egyik legjobb futballistája az Újpesti Dózsából (illetve Budapesti Dózsából, Dózsa SE-ből) nem nagyon került be az Aranycsapatba, pedig minden idők egyik leggólerősebb magyar csatára volt. 1956-ban viszont politikai szerepet is vállalt: a Dózsánál 1956 októberében megalakított Újpesti Forradalmi Bizottságnak lett tagja - a Magyar Honvéd szerint. Nemcsak sportteljesítménye alapján méltó tehát arra, hogy a Megyeri úti stadion ma az ő nevét viseli. A forradalom idején a csapat egy rövid időre visszavette kommunizmus előtti nevét, és Újpesti TE-ként működött, de aztán a Kádár-korszakban megint Dózsára, ezúttal Újpesti Dózsára nevezték át az egyesületet.

Forrás: AFP
Hidegkúti Nándor, az Aranycsapat MTK-s tagja itthon maradt

A forradalom napjaiban az MTK is újra megalakult, a kommunisták által Vörös Lobogónak nevezett csapat visszavette eredeti nevét. Focicsapata pedig - a Honvédhoz hasonlóan - Bécsbe indult. A 18  játékos között volt Gellér, Zakariás (az Aranycsapat tagja), Sándor ("Csikar"), Hidegkúti (szintén az Aranycsapat tagja) és Palotás is. A Kádár-korszakban az együttes nevét már csak részben állították vissza: MTK-ként, majd a Vörös Meteorral összevonva MTK-VM-ként szerepelt később az együttes. Hidegkúti és Sándor Csikar ezután még meghatározó tagja lett-maradt a magyar válogatottnak, előbbivel pedig újra leforgatták A csodacsatár című film egyes jeleneteit. A moziban eredetileg Puskás Ferenc szerepelt, de 1956 után őt nem akarta a Kádár-rendszer népszerűsíteni...

Újjáalakult a Magyar Tenisz Szövetség

Jellemző, hogy az 56-os forradalmat használta ki egy olyan sport is, amelyet korábban enyhén szólva sem támogatott a kommunista állampárt. Így a Népakarat 1956. november 3-ai száma tudósított arról, hgy újjászerveződött a Magyar Tenisz Szövetség. Nyolctagú ideiglenes intéző bizottságot is választottak. A testület tagjai között volt Markovits Szilárd, Zempléni Antal és Szörényi Loránd is.

Az olimpikonok a Kossuth-címerrel vonultak volna fel Melbourne-ben, az ötkarikás játékok megnyitó ünnepségén. Az 1956. november 1-jei lapok beszámolói is erről szóltak. Amikor viszont leszállt a repülőgépről Gyarmati Dezső, akkor már gyászszalagot tűzött a Kossuth-címerre - így érkezett Ausztráliába a magyar vízilabdázó egy november 10-ei tudósítás szerint. Ekkorra ugyanis a november 4-én meginduló szovjet tankok leverték a magyar forradalmat és szabadságharcot. Az ünnepségen végül gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók.