Négylábú tanársegédek

A dadogók megnyugszanak, az autista gyerekek pedig kezdeményezőbbek lesznek, ha a terápiás foglalkozások során egy kutya is van mellettük. A kutyás foglalkozásokra szívesebben járnak a gyerekek - csak a kutyának kell tűrnie, hogy néha meghúzzák a fülét-farkát.

A fogorvosi várók gyakori kelléke az akvárium. Az úszkáló halak látványa bizonyítottan nyugtatólag hat az emberekre, csökkenti a stresszt, elviselhetőbbé teszi a várakozást.

Az állatok jelenlétének pozitív hatásait korán felismerték: az úgynevezett állatasszisztált terápiát először 18. századi dokumentumok említik. Sigmund Freud már tudatosan vitte be Jofi nevű csau-csau kutyáját a pszichoanalízisekre, hogy megnyugtassa a pácienseket. Freud ugyanis észrevette, a kutya jelenlétében a betegei sokkal nyíltabban válaszolnak a kérdéseire. Néhány évtizeddel később, az 1950-es években egy amerikai gyermekpszichológus, Boris Levinson kezdte kihasználni az emberek és kutyák közötti kötődést a terápia során, de kollégái egy része cinikusan fogadta az eredményeit.

Szinte bármilyen terápiában használható

Az állatok jelenlétének jótékony hatása ma már nem kérdés, rendszeresen alkalmazzák őket idősotthonokban, kórházakban és iskolákban egyaránt. Alkalmazkodó- és együttműködési képességeik miatt a leggyakrabban kutyákat vetnek be, de végeznek terápiát nyulakkal, lovakkal, sőt delfinekkel is. Az állatasszisztált foglalkozások egy részének célja annyi, hogy színt vigyen a résztvevők - például otthonokban élő, magányos nyugdíjasok - mindennapjaiba. A terápiás foglalkozások ennél sokkal célzottabbak, az állatokkal közösen végzett feladatok a betegek terápiás kezelésének szerves részét képezik.

"A terápiás kutyák használata sokrétű, gyógypedagógiai, pszichológiai és pszichiátriai terápiákban alkalmazzák őket" - mondta az [origo]-nak dr. Csorbáné Szigetvári Melinda, a székesfehérvári Pata és Mancs Terápiás és Oktatási Egyesület elnöke. Az egyesület elsődlegesen gyerekek fejlesztésével foglalkozik: járnak ép értelmű óvodásokhoz, részképességzavarral küzdő iskolásokhoz, autista, hallássérült és nyelvi zavaros gyerekekhez.

Forrás: Dr. Csorbáné Szigetvári Melinda
Nina, a border collie légzését figyelik a székesfehérvári gyerekek

Dadogó gyerekeknél is sikerrel alkalmazzák a kutyákat. "Az, hogy bent van egy bújós, kezdeményező, kontaktust kereső lény, segít olyan légkört teremteni, amire szükség van a terápiához. Az iskolából érkező gyerekek ugyanúgy hordozzák magukkal az egész napi gondokat, és az első néhány perc fontos, hogy kívül tudják hagyni őket, és bensőséges légkör alakuljon ki. Ebben sokat segít a kutya" - mondta Csorbáné. A gyógypedagógus elmondta, sok feladatba is bevonható a kutya, és van gyermek, aki magától észrevette, hogy bizonyos helyzetekben ha simogatja a kutyát, az segítség neki a dadogás leküzdésében.

Lelkesebbek a gyerekek

A hagyományos terápiákhoz képest a legnagyobb különbség a gyerekek fejlesztéshez való viszonyában figyelhető meg. "Szívesebben mennek, motiváltabbak, hosszabban fenntartható a figyelmük, jobban bevésődnek a dolgok" - mondta Csorbáné. A kommunikációs készség fejlesztésében is nagyon jól alkalmazhatóak a kutyák, mert a nem beszélő gyerekek kéz- és testjelek segítségével tudnak kommunikálni, ők is tudnak kezdeményezni, és feladatot kérni az állattól. Ez jótékonyan visszahat az emberekkel folytatott kommunikációra.

"Mint minden terápia, ez sem jó mindenkinek, van, akinél beválik, van, akinél nem" - mondta Csorbáné. Autista gyerekekkel is dolgoznak, de csak azokkal, akiknél kifejezetten pozitív eredményeket tudtak elérni. A terápiának köszönhetően a gyerekek kezdeményezőbbek a kommunikációban, gyakrabban felveszik a szemkontaktust (ezt a kutyával is tudják gyakorolni), és nagyon sok szociális érintésre törekednek.

Forrás: Bernáth Zsóka
Süti, az amerikai staffordshire terrier sérült gyerekeket és időseket is rendszeresen látogat

A szakember elmondta, több olyan tanítványa is van, akinek a terápia hatására lett kutyája. A dadogó gyerekek körében olyan is van, aki a terápia hatására kezdett el foglalkozni a család régebb óta meglévő kutyájával.

Szigorú feltételek vannak, de a fajta nem számít

A terápiás kutya bármilyen fajtájú lehet, nem ez, hanem a jelleme a meghatározó. Fontos, hogy keresse a kontaktust az emberrel, és ne kerülje el a feladatbeli helyzeteket, hanem szívesen dolgozzon. Szükséges a kellő fegyelmezettség, a kontrollálhatóság, és az, hogy ne legyen agresszív. Jól kell bírniuk a zajokat és a fizikai ingereket, ugyanis a sérült gyerekeknél megesik, hogy simogatás közben megszorítják a kutyát, és nem tudják elengedni, meghúzzák fülét-farkát, az állatnak pedig tűrnie kell.

Lehet-e az ön kutyája terápiás kutya?

A kutyáknak szigorú, kétlépcsős vizsgán kell megfelelniük a vezetőjükkel együtt, és kétévente meg kell újítani az igazolványt. A vizsgákat a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség koordinálja 2010 óta. Jelenleg körülbelül 130 terápiás kutyát tartanak nyilván az országban. A Pata és Mancs Egyesületnek a Négylábú tanársegédekkel a gyógyulásért programban összesen 6 aktív kutyája van. Ennek keretében a Mol gyermekgyógyító programjának támogatásával 90 sérült gyermek heti rendszerességű kutyás terápiája valósul meg egy tanéven keresztül. A gyerekek közé járó állatok egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzik, és félévente alapos állatorvosi vizsgálaton esnek át.



A ló mint munkatárs

Nemcsak kutyákkal, lovakkal is végeznek terápiás foglalkozásokat Magyarországon. A módszer nagyjából 20 éve jelent meg hazánkban, és az 1990-es évek vége óta már hivatalos lovasterapeuta-képzés is folyik a Magyar Lovasterapeuta Szövetség Alapítvány szervezésében. "A lovasterápia gyűjtőnév, szinte minden aktivitást magába foglal, amit a lovak körül, a lovon, a ló segítségével végeznek. A célja, hogy a hozzánk járó pácienseknél egyéntől függően képességfejlődés, életminőség-javulás, rehabilitáció vagy habilitáció, esetleg prevenció történjen" - mondta az [origo]-nak Bozori Gabriella, az alapítvány ügyvezető elnöke.

Forrás: AFP/Ria Novosti/Ruslan Krivobok
A lovaglás segít az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció fejlesztésében

A lovakkal végzett terápiában a ló mint munkatárs jelenik meg. Az úgynevezett hipoterápia során mozgásukban akadályozott páciensekkel foglalkoznak, és itt a fő cél a ló által közvetített mozgásimpulzusok felhasználása a mozgásállapot javulása érdekében. A gyógypedagógiai lovaglást már sokkal szélesebb körben alkalmazzák, ilyen foglalkozásokon részt vehetnek a tanulásban és értelemileg akadályozottak, autizmussal élők, látás- és hallássérültek, a hiperaktív gyerekek is. A résztvevők aktívabbak, játszanak, tornásznak, tevékenykednek a ló körül és a lovon, ezáltal fejlődnek a motoros és kognitív funkcióik is. A pszichológiai lovasterápia során súlyosabb magatartásproblémák, szorongás, hangulati zavarok, kötődéses problémák kezelésére használják ki a ló közelségét, az állat nyugtató hatását.

KAPCSOLÓDÓ CIKK