Érthetetlen kép készült a Mars-járóról

2012.11.15. 10:38

A Curiosity megpihent és lefényképezte saját magát. A kép nemcsak a lélegzetelállító látvány miatt készült, hanem azért is, mert az irányítók kíváncsiak voltak arra, minden rendben van-e a szerkezettel.

Az elsőre érthetetlennek tűnő kép 84 marsi nappal a leszállás után készült, és olyan, mintha egy másik szerkezet fotózta volna le a Curiosityt. Valójában a robotkar végén lévő MAHLI (Mars Hand Lens Imager) kamerával 55 nagyfelbontású képet készítettek, majd ezeket úgy egyesítették, hogy a kinyújtott robotkar ne látszódjék. Erre a trükkre a Curiosity 17 kamerája közül egyedül a MAHLI alkalmas. A képen ellenőrizték, hogy az összes berendezés megfelelő állapotban van-e. Emellett azt is vizsgálták, hogy mennyire lepte be a por a jármű felületét és milyen mértékben koptak a kerekek a leszállás óta eltelt három hónap alatt.

Forrás: NASA
A Curiosity saját magáról készített képe

A Rocknest (Sziklafészek) névre keresztelt környéken készült kép jobb oldalán jól láthatóak a Curiosity keréknyomai. A járműtől balra lévő sötétebb foltok a korábbi mintavételek helyek, itt kotort bele a mintavevő kar a Mars talajába. Jobbra a háttérben emelkedik a Curiosity fő célpontja, az 5 kilométer magas Aeolis Mons. Az ide vezető úton azonban időnként megáll és "körülnéz" a rover. Az utóbbi hetek érdekesebb képeiből, eredményeiből is bemutatunk néhányat.

A Curiosity egy másik kamerája pár nappal korábban a Sziklafészek szélfútta üledékét fényképezte le. A baloldali kép az eredeti, ilyennek látszik tehát a marsi táj a bolygó poros, vörösesbarna árnyalatú légkörén átszűrődő napfényben. A jobboldali kép viszont azt mutatja, hogy nézne ki ugyanez a táj földi megvilágítási viszonyok mellett. A középen heverő kődarabok 20 centiméteresek.

Forrás: NASA
A Sziklafészek környékének homokdűnéje

A marsi mintaelemző (Sample Analyzer at Mars, azaz SAM) tömegspektrométerével megmérte a légkör összetételét a Curiosity. Eszerint a légkör öt leggyakoribb összetevője a szén-dioxid (CO2, 95,9 tömeg%), az argon (Ar, 2,0%), a nitrogén (N2, 1,9%), az oxigén (O2, 0,14%) és a szén-monoxid (CO, 0,06%). A mérést a Gale-kráter belsejében, 4,5 fok déli szélességen végezte. A SAM műszerrel a Curiosity útja közben többször is megmérik majd a gázok arányát, mert a kutatók szeretnék tudni, észrevehető-e valamilyen évszakos ingadozás a fő összetevők arányában.

A Sziklafészek egyik kődarabját a MAHLI közelről, 11,5 cm távolságból is lefotózta. Az alábbi képen látható részlet 7,6 x 5,7 centiméteres. A kő a marsjáró bal első kereke mellett feküdt, miközben a Curiosity talajmintát gyűjtött. A kép érdekessége a követ borító, a szél által odafújt finom homok. A felvétel elkészítése azért volt különleges, mert miközben a kamerát állandó helyzetben tartották, egymás után 8 felvételt készítettek. Eközben mindannyiszor kissé elállították a kamera fókusztávolságát, hogy az egyes képeken a különböző távolságban lévő részletek rajzolódjanak ki a legélesebben. A nyolc képet megfelelő módon egymásra másolva sikerült kiváló mélységélességű képet kapni, amelyen a közelebbi és távolabbi részletek egyaránt élesen kirajzolódnak.

Forrás: NASA
A több kép egyesítésével megnövelt mélységélességű felvétel a Sziklafészek egyik kövéről

Ugyancsak a MAHLI kamera fényképezte le ezt a kanadai Nagy Rabszolga-tó egyik szigetéről Et-Thennek nevezett kődarabot. A 40 centiméter távolságból készített kép 24x18 centiméteres területet mutat. A kődarabról három különböző irányból készítettek felvételt, az így kapott háromdimenziós kép segített megtervezni a szikladarab további vizsgálatát.

Forrás: NASA
Az Et-Then

Végül, de nem utolsósorban, a NASA közzétett egy érdekes képet annak bizonyítására, hogy az űrkutatási műszerfejlesztések egészen más tudományterületeken is hasznosulhatnak. A képen Giacomo Chiary, a Getty Műkincs- és Műemlékmegőrző Intézet (Getty Conservation Institute) munkatársa röntgendiffrakciós készülékkel vizsgálja Tutanhamon fáraó sírkamrájának nyugati falát. A berendezés annak a műszernek a kereskedelmi, mondhatnánk "hétköznapi" változata, amellyel a Curiosity a Mars ásványainak kémiai összetételét elemzi.

Forrás: NASA
A Marson dolgozó műszer földi változata a fáraó sírkamrájában

KAPCSOLÓDÓ CIKK