GPS-szel követik az óriásrákokat

Először tanulmányoztak rákokat GPS-technológiával, és megállapították, hogy a hatalmasra megnövő pálmatolvajok esetenként 3-4 kilométert is megtesznek egy nap.

A Karácsony-szigeteken élő, remeterákokkal rokon pálmatolvaj (Birgus latro) 55 hatalmas példányára rögzítettek nyomkövetőt - számoltak be kutatók a PLoS ONE című tudományos folyóiratban. A tanulmány szerint a körülbelül 40 centiméter testhosszú, és akár 1 méteres lábakkal bíró tízlábú szárazföldi rákok általában viszonylag kis körzetben élik mindennapjaikat a résekben vagy a fák gyökerénél lévő otthonuk körül.

A követett rákok azonban képesek voltak 3-4 kilométert is megtenni azért, hogy vízhez és élelemhez jussanak vagy párosodjanak. Ilyenkor többnyire a sziget őserdeje és a part között mozogtak. A hímek a korábbi feltételezésekkel ellentétben szívesebben mozdultak ki az erdőből, és távolabbra vándoroltak, mint a nőstények - a kutatók szerint azért, mert előnyben részesítik a sós tengervizet az édesvízhez képest.

Előfordult, hogy a szakemberek bolondját járatták a rákokkal, és elszállították őket 1 kilométerre otthonuktól. Ha a vándorlási útvonaluk mentén tették ki az állatokat, akkor azok általában megtalálták a hazavezető utat, ami az első demonstrációja annak, hogy ezek az ízeltlábúak hosszabb távolságról is képesek visszatalálni. Ha azonban az útvonalukon kívül tették ki őket, nem találtak rá a hazavezető útra, és elvesztek.

Az egyébként dögevő rák - amely a világ legnagyobb szárazföldön élő ízeltlábú állata - képes felmászni a kókuszpálmára, és ollójával feltörni a megszerzett kókuszdiót. Az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében megtalálható állat akár 60 évig is elél.