Számos rég nem látott állat is visszatérhet a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (FÁNK) a Budapesti Vidám Park területének megöröklésével. "Budapest biológiai szertára az állatkert" - mondta az [origo]-nak Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója. Az állatkert vezetője szerint a főváros akár két nagyobb állatkertet is el tudna tartani, és a városligeti parkon kívül egy szafariparkszerű ikerintézményt is lehetne létesíteni. Az 1990-es években komoly előkészítő munkálatok folytak ennek érdekében, és Gödöllő környékén találtak olyan területeket, amelyek alkalmasak lennének a célra. A vidámpark felé történő terjeszkedéssel azonban ezek az elképzelések háttérbe szorultak.
Az állatkertet most a Varannó utca választja el a vidámpark területétől. Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
Nincs elég helye a jegesmedvének és az elefántnak
A főigazgató szerint az állatkert jelenleg minden lehetőséget kihasznál, amit 10,8 hektáros területe megenged. "Ahhoz, hogy a további fejlődés lehetőségét ne veszítse el 10-20 év alatt, szükség van a terület bővítésére. Ellenkező esetben lépésről lépésre újabb állatkerti emblematikus fajok tartását kellene feladni. Így is eltűntek a bölények, szarvasok, csimpánzok, nincsen se puma, se fekete párduc" - mondta Persányi.
A jelenlegi kifutóban nincs elég hely az orrszarvúknak. Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
Időközben a jogszabályok is szigorodtak, és ma már megszabott minimális méretük van a kifutóknak. Az igazgató elismeri, hogy az állatkertben most is vannak olyan bemutatóhelyek, amelyek szűkösek az állatok számára. "Az európai állatkerti szakmai szövetség azt mondja, hogy 'ide nem tudunk jegesmedvét adni, mert ebbe a kifutóba nem lehet'. Ezért a jelenlegi tartási körülmények mellett, ha az utolsó jegesmedve is elpusztul, akkor láttak utoljára Pesten jegesmedvét. Ugyanez vonatkozik az elefántokra és az orrszarvúkra is, ezeknél a fajoknál területproblémákkal küzdünk" - mondta az állatkert vezetője. A bővülésnek köszönhetően azonban Persányi szerint ez a két faj biztos nem fog eltűnni, mert átköltözhetnek az új területre. A vízilovak sem maradhatnak a mostani helyükön, hacsak nem alakítják át számukra például a jelenlegi elefántkifutót.
Mesepark és halsimogató
Az állatkert alapításakor az állatokat még rendszertani besorolásuk szerint helyezték el, ám a 21. századra ez a megközelítés elavulttá vált, és az életközösségek, valamint az állat-ember kapcsolat bemutatása került az előtérbe. Ezt a vonalat próbálja ma követni a kert, és erre törekednek majd az új bemutatók kialakítása során is. "Minden bemutatóhelynek megvan a maga meséje, és a vidámparki terület felén a kiállítások mindegyike állatmesékhez kötődik majd. A bemutatási technikát minden mesénél külön ki kell találni, de nem csak felirat és meseszöveg lesz kint. Ha van rajz- vagy egyéb mesefilm, akkor azt meg lehet majd nézni, a mesefigurákat pedig kézbe lehet majd venni. A cél, hogy ha a történetben olvasnak a nyúlról és a rókáról, akkor meg is tudják őket nézni, hogy lássák, milyenek valójában, sőt a szerepeiket is el lehet játszani" - vázolta fel a kiállításokat Persányi. A hajdani szolgálati lakóházból Mesevár lesz, és a Mesepark az Állatkerti körútról önállóan is megközelíthető lesz.
A vidámpark területén már most is üzemel egy állatkerti fenntartású bemutatóhely, a Pónipark. A területek összevonásával ez már 2013-ban bővül, ide költözik az állatsimogató, és a tervek szerint több más megérinthető és megetethető állat kerül majd ide. Persányi elmondta, hogy régi álma valósulhat meg egy szarvassimogató létrehozásával, de lesznek itt alpakák, sőt szeretne etethető, simogatható koi díszpontyokat is. Döntően családi témapark lesz az új vidámparki terület. "Részben állatkert lesz, de meg fogja őrizni a régi vurstli hagyományait a nosztalgikus műemlék játékokkal, például a körhintával" - tette hozzá.
Pannon dzsungel épül a Városligetbe
Egyelőre az állatkert melletti közel egy hektárt fogják belakni, és csak a Vidám Park szeptember 30-ai bezárását követen tudják majd elfoglalni a többit. A körülbelül 6,5 hektáros területnek a felét teszi majd ki a mesepark, a simogató és néhány más ide költöző attrakció, a másik felébe egy rendkívül látványosnak ígérkező bemutatót terveznek. "A mese itt az lenne, hogy milyen volt az élet egykor a Kárpát-medencében" - mondta Persányi. A szárazföldi és tengeri állatok bemutatása pedig egy üvegházszerű kéthektáros biodómban valósulna meg, ami télen-nyáron a környezetétől független klímával rendelkezik. Ebben a térben helyeznének el állatbemutatókat, így ide költözhetnek az elefántok is. A tervek szerint az Állatkert a Széchenyi-fürdőben naponta elhasznált több ezer köbméter 30 fokos vízzel oldaná meg a biodóm klímájának költséghatékony biztosítását. (A fejlesztések keretében várhatóan egy parkolót is kialakítanak a vidámparki területek hátsó részében.)
A program előkészítésére a fővárosi közgyűlés már megszavazott 100 millió forintot, a további megvalósításhoz pedig az Európai Uniótól remél pénzt az állatkert. Lázár János államtitkár egy decemberi állatkerti eseményen azt mondta beszédében, hogy "azáltal, hogy a vidámpark területét az állatkert kapja meg, európai értelemben is versenyképessé válik az intézmény. A kormány támogatja azt is, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése bekerüljön a kiemelt nemzeti programok közé." Persányi szerint ennek alapján a következő, 2014-ben kezdődő finanszírozási időszakban van reális esély arra, hogy az állatkert a fejlesztéshez támogatásban részesüljön.
Budapesten az állatkerti és mutatványos szórakoztatás nagyon régóta összefügg. A Városligetben található budapesti állatkertet 1866-ban alapították Pesti Állatkert néven. Az állatkert akkori vezetői 1880 és 1900 között több mutatványost is beengedtek a parkba, hogy növeljék a forgalmat. Az 1950-es években aztán az állatkerti szórakoztatás és a mutatványosok szétváltak, ekkor hozták létre az Angol Park és a Vurstli összevonásából a Budapesti Vidám Parkot. Az átalakításokat követően az eredetileg 18 hektáros területből az állatkertnek maradt végül 10,8 hektár, a vidámparknak pedig 6,5 hektár. |
A tervek szerint az új létesítmények külön is látogathatók lesznek, de kapható lesz kombinált jegy is. Az igazgató elismeri, hogy a mostani jegyáraik sem olcsók, ám ezt azzal indokolja, hogy az állatkert működtetése egyre drágább, és az utóbbi években csökkent a közpénztámogatás (2010-ben 660 millió forintot kaptak, az idén 475 millió forintra számítanak). Rendszeresen szerveznek akciókat, amelyek keretében a gyerekek ingyen mehetnek be a parkba, a február első hétvégéjén tartott Mackófesztivál ideje alatt például a brummogó 14 év alattiaknak nem kellett jegyet vásárolni. Persányi elmondta, hogy a tanév hétköznapjain az előre megváltott csoportos jegy kevesebbe kerül, mint az oda-vissza utazás költsége a BKV-n. (Az így megvásárolt iskolásjegy fejenként 385 forint, egy BKV-jegy pedig 350 forintba kerül.) Az igazgató nagyon sok egyedi kérelmet is kap határon túli gyerekcsoportoktól vagy hátrányos térségekből jövőktől (elmondása szerint ez lehet a Józsefváros is), és olyankor annak az 50-100 vagy több gyereknek, néha felnőttnek a belépését engedélyezik az állatkertbe.
Kiselefánt, zsiráfborjú és polipbemutató
Várhatóan az év egyik legnagyobb szenzációja lesz a májusban megszülető kiselefánt, legutoljára ugyanis fél évszázada született utoljára elefánt Budapesten. Két hónapon belül a zsiráfoknál is várható egy borjú, és a csapatba hamarosan érkezik egy tenyészbika is a decemberben betegségben elpusztult állat helyére. Nagy reményeket fűznek az új zebracsapathoz, továbbá az őserdei ecsetfülű disznóknál, az oroszlánoknál, a tigriseknél és a perzsa leopárdoknál is elképzelhető az idén szaporulat.
A Szavannaház, háttérben a Nagysziklában kialakított Varázsheggyel. Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
A Varázshegybe már beköltöztek a cápák és a csikóhalak, de polipbemutató is készül. Ide került a két évvel ezelőtt elpusztult idős elefánthölgy, Zitta csontváza is. Rövidesen elkészül a Parányok óriásai című kiállítás, ahol 30 centiméteres botsáskával és óriási hálót szövő pókokkal találkozhatnak az érdeklődők. Jelenleg a Varázshegyben csak 120 fajt tartanak, de év végére közel 200-ra emelkedik az itt bemutatott állatfajok száma.
A Pálmaházban vagy mostani nevén America Tropicanában a napokban mutatták be a néhány hete született lajhárbébit. A Szavannaházban egyiptomi sírkamrát is bemutató, Szaharai alkony elnevezésű kiállítás készül. A hangyászsünök mellé további ausztráliai fajokat szeretnének, elsőként erszényes nyestet, ami korábban még sosem volt a pesti állatkertben. Dolgoznak a koalaprojekten is, de az igazgató elmondása szerint ez nem egyszerű, ugyanis Ausztrálián kívül alig van szaporulat, onnan viszont nagyon nehéz állatot szerezni. Ráadásul egy koala tartása nagyon összetett feladat, mert meg kell szervezni az eukaliptuszlevelek heti rendszerességű szállítását is egy melegebb országból. A bővüléssel talán lehetőség lesz arra is, hogy az állatkertbe óriáspanda költözzön. "Ha valaki most adna pandát, nem tudnánk hol elhelyezni. A tartásához megfelelő belső és külső kifutó is kellene, ami nincsen, vagy választhatnánk, hogy gorillát vagy pandát akarunk tartani" - mondta Persányi.
Érdekességek az állatkertről - Jelenleg 13 000 m2 fedett, fűtött kiállítás van az állatkert területén. |