Idén január 21-én lesz 220 éve, hogy a francia forradalom alatt lefejezték az uralkodót, XVI. Lajost. Most egy olyan zsebkendőt azonosítottak, amellyel a francia király vérét itatták fel. Nem is akármilyen úton szerezték meg az ehhez szükséges DNS-mintát: XVI. Lajos meggyilkolt ősének, IV. Henriknek a fejét sikerült megvizsgálniuk.

A Discovery News szerint eddig nem volt esély a francia királyi család genetikai örökségének minden kétséget kizáró azonosítására. Így annak a zsebkendőnek a hitelesítésére sem nyílt lehetőség, amelyről korábban is feltételezték, hogy ezzel itatták fel a lefejezett király vérét.

XVI. Lajost 1793. január 21-én fejezték le. A hírhedt guillotine működésbe lépése után a király feje a porba hullott. Legendák szerint azonban voltak, akik zsebkendővel itatták fel az uralkodó vérét. Most tudósok azonosítottak egy textildarabot, amelyet forradalmi szuvenírként évszázadok óta őriztek. A zsebkendőt egy lopótökben tartották, amelyet ki is csinosított az egyik gazdája. A legutolsó időben egy olasz család őrizte az "ereklyét", amely a francia király vérét tartalmazta - a feltételezések szerint.

Forrás: AFP
XVI. Lajos a vérpadon

A lopótökön felirat is díszelgett, miszerint "Január 21-én Maximilien Bourdaloue belemártotta zsebkendőjét XVI. Lajos vérébe a lefejezése után". Valószínűleg Bourdaloue volt az, aki a lopótökbe helyezte a rongyot, aztán ő maga díszítette fel a tököt. Most a spanyol és francia kutatók ezt az olasz tulajdonban lévő emléket vizsgálták meg, és tették közzé eredményeiket a Forensic Science International című tudományos szaklapban.

Párizs megér egy misét

Két évvel ezelőtt már megvizsgálták a kendőben megőrződött vért, pontosabban annak genetikai anyagát, és ez alapján már gyanították, hogy egy olyan személy DNS-ét tartalmazza, akinek kék volt a szeme (akárcsak XVI. Lajosé). Ez persze még nem lett volna elegendő bizonyíték a király azonosítására.

A minden kétséget kizáró azonosításhoz mindenképpen egy a Bourbon családból, lehetőleg egyenes ági rokonból származó DNS-re volt szükség. Most egy másik, eddig szintén kétes eredetű maradványból sikerült DNS-mintát szerezniük a kutatóknak. Ez a XVI. Lajos elődjének, IV. Henriknek tulajdonított, mumifikálódott fej volt. 

IV. Henrik a szétzilálódott francia királyság 16. századi megerősítője volt, aki véres küzdelmek után jutott hatalomra, és szerezte meg Navarra királyaként a francia trónt is. (Ezért, amikor utódját 1793-ban lefejezték, XVI. Lajos nemcsak francia király, hanem navarrai uralkodó is volt.)

Forrás: Wikipedia Commons
XVI. Lajos - ekkor még királyi pompában

IV. Henrik volt az is, aki protestáns hitét feladta, hogy a francia trónra léphessen. Ezért is terjedt el a róla szóló, neki tulajdonított mondás: "Párizs megér egy misét" - utalva arra, hogy a katolikus hitre áttért király motívumai eléggé egyértelműek voltak.

IV. Henriket 1610-ben meggyilkolta ugyan egy merénylő, de a király addigra már megszilárdította a központi hatalmat az országban, és megalapozta utódainak: XIV. Lajosnak (a Napkirálynak) és XV. Lajosnak (aki az "Utánam az özönvíz" mondásról híresült el) fényes uralmát. IV. Henrik maradványait nagyjából XVI. Lajos lefejezésével egy időben, a francia forradalom idején szórták szét, a Saint-Denis-i apátság feldúlásakor. Ekkor valaki talált egy fejet, amelyet szintén megőrzött az utókornak. Később ezt a maradványt történelmi ábrázolásokkal vetették össze, és különböző vizsgálatoknak (például Röntgen-átvilágításnak) is alávetették, ennek alapján tulajdonítják IV. Henriknek. Ez is viszonylag friss eredmény, hiszen 2010-ban azonosították a fejet.

Hét generáció választotta el a két királyt

IV. Henriket és XVI. Lajost (akinek képességei már messze elmaradtak az elődjeitől), hét generáció választotta el egymástól. Éppen ezért most az orvos-szakértők olyan genetikai különleges azonosítójegyet kerestek, amely apai ágon öröklődött a Bourbon családon belül.

A mostani tanulmány igazolja, hogy a személyek, akiknek a maradványok tulajdoníthatók, közvetlen kapcsolatban álltak egymással. Méghozzá apai ágon kimutatható egyértelmű kapcsolatról van szó - a francia törvényszéki orvos-szakértő, Philippe Charlier szerint.

A mostani vizsgálatok kimutatták, hogy az a személy, akinek a fej tulajdonítható és az a személy, akinek a vére a zsebkendőben megőrződött, apai ágon állnak rokonságban egymással. Annak az esélye, hogy rokonok, 250-szer nagyobb, mint hogy nem - közölte a mostani tanulmány társszerzője, Carles Lalueza Fox, a barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet (Institut de Biologia Evolutiva) kutatója.