Hogyan közlekedjünk a jégen?

2013.01.16. 8:20

Önkéntesek esnek-kelnek egy torontói fagylaborban, ahol a téli körülményeket és a viszontagságoknak ellenálló felszereléseket vizsgálják kanadai kutatók. A magyar szakértő elmondja, hogyan célszerű a jégen közlekedni.

A Torontóban 2011-ben megnyílt WinterLab (téllabor) olyan, mint egy világoskék jégkocka egy hatalmas hangárban. A fagykamrában levő járófelületek tetszőleges irányba dönthetők és rángathatók a hidraulikus berendezésekkel. A kutatók kamerával rögzítik az önkéntesek mozgását, majd elemzik az adatokat. Más szóval: emberek csetlenek-botlanak a tudomány nevében.

A WinterLab nem más, mint egy fagygenerátor (azaz mélyhűtő), melyben hógép, szélcsatorna és jeges felületek vannak. A mintegy 6 méter átmérőjű kockában rácsozat a padló, de jégréteg borítja. A kísérletek három különböző talajon zajlanak: van egy vízszintes, hideg betonjárda, valamint egy vízszintes és egy ferde jeges is.

Az egyik itt folyó vizsgálatban például azt tanulmányozzák, hogyan közlekednek gyerekek fémtüskékkel ellátott mankóval a jégen. A résztvevőket a torontói gyermekkórházból toborozták, számukra nem újdonság a mankóval járás. A kutatók mozgásérzékelőkkel vizsgálják a gyerekek és a mankók mozgását, és a biztonság kedvéért, a sérülések elkerülése érdekében a résztvevőkre egy plafonon rögzített biztonsági övet csatolnak.

Csúszkálós idő lesz a héten

Amíg a kanadai csúcslabor eredményeire várunk, élesben is tesztelhetünk csúszós helyzeteket. Szerdától ugyanis ismét csapadékos idő várható, és visszatérnek a mínuszok is, hétvégén éjszakánként akár -15 fok is lehet. Ilyen időben megnő az elcsúszásos balesetek száma, hétfőn például azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű hó esett, és csúszóssá vált az út, kétszer annyi ilyen esethez riasztották a mentősöket, mint egyéb napokon, mondta az [origo]-nak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője.

Forrás: AFP/Getty Images/Yana Paskova

Ugyan idén ilyen még nem történt, de gyakran előfordul, hogy hirtelen, egyik napról a másikra válnak csúszóssá az utak, például ónos esőtől. "Tavaly, amikor ez történt, szinte ostromállapot alakult ki. Néhány óra alatt annyi hívást kaptunk, mint máskor hónapok alatt sem" - mondta Győrfi. "Általában ez csak rövid ideig szokott tartani, amikor reggel az emberek elindulnak otthonról" - tette hozzá.

Teli talppal járjunk a jégen!

Csúszásveszély esetén célszerű óvatosan lépkedve, lábunkat teli talppal helyezni a földre, hogy kerüljük a talajjal párhuzamos erőkifejtést. A síkos talaj súrlódása ugyanis ennek nem tud ellentartani, és megcsúszunk. Tasnádi Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára az [origo]-nak elmondta, a súrlódás növelésében is segít, ha talpunk teljes felülete érintkezik a talajjal. "Minél nagyobb felületen vagyunk, annál kisebb a veszélye az elcsúszásnak, és annál nagyobb az esély, hogy megtartjuk magunkat" - mondta a kutató.

Rendkívüli vészhelyzet esetén, ha látható, hogy csak néhány óráig csúszósak a járdák (mert utána már enyhül az idő, és olvadásnak indul a jég) a mentőszolgálat az időseknek azt javasolja, hogy ne menjenek ki az utcára, inkább maradjanak otthon. Azoknak, akiknek mindenképpen el kell indulniuk, érdemes olyan cipőt választani, amelyiknek a tapad a talpa. Időseknek pedig célszerű segítséget kérni, ha például csúszós lépcsőn kell le- vagy felmenniük.

Mit csináljunk, ha estünk?

Ha már megcsúsztunk, sokat tenni nem lehet, ilyenkor az ember ösztönösen próbálja felfogni az esést. Tasnádi szerint az elesés a jégen kevésbé veszélyes, mint a szárazon esés, ugyanis a sima jégen nem akadunk meg annyira, tovább tudunk csúszni.

Forrás: AFP/Getty Images/David Goldman

Az elcsúszásos balesetek leggyakrabban törésekkel (kéz-, kar-, lábtörés), esetleg agyrázkódással járnak. Ha már megtörtént a baj, akkor ne mozgassuk a sérültet, ne próbáljuk meg felsegíteni, akkor sem, ha hideg van, mondta Győrfi. "Ha tényleg eltört a lába, akkor többet ártunk vele, mert a mozgatás akár nyílt törést is okozhat, ami hosszadalmas szövődményekkel járhat" - mondta a szóvivő. Ha gyanú van a súlyos sérülésre, akkor szerencsésebb a sérültet abban a helyzetben hagyni, betakarni, és megvárni a mentők kiérkezését.

Abban az esetben, ha a baleset egy befagyott tavon történt, és fennáll a beszakadás veszélye, a jégen nagy felülettel kell közlekedni, mert jobban eloszlik a terhelés. Jégről mentésnél ezért hasalnak a tűzoltók, vagy gyakran egy létrát fektetnek a jégre, és azon keresztül közelítik meg a bajba jutott személyt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK