Magyar csillagászok által felfedezett kisbolygók elnevezését hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió. Kisbolygót kapott Márai Sándor, Gárdonyi Géza és Kabos Gyula is.

A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni, olvasható a Hírek.csillagászat.hu weboldalon. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a Szegedi és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, kutatói, illetve a csillagda munkatársai.

A Nemzetközi Csillagászati Unió 2012 végén nyolc újabb magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Az égitestek nevei előtt sorszámuk, utána pedig az ideiglenes nevük (benne a felfedezés évével) látható. 

(147421) Gárdonyi = 2003 GG

A kisbolygó Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az ideglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.

(157020) Fertőszentmiklós = 2003 QV68

Nevét egyik felfedezője, Sipőcz Brigitta szülőhelyéről, a Kisalföldön található, 4000-es lélekszámú településről, Fertőszentmiklósról kapta.

(161349) Mecsek = 2003 SJ127

A kisbolygó nevét a Baranya és Tolna megyében található középhegység után kapta.

(180824) Kabos = 2005 GU8

Kisbolygót kapott Kabos Gyula (1887-1941), a két világháború közötti időszak elgyötört sorsú kis emberének halhatatlan megformálója.

(194970) Márai = 2002 AY179

Nevét Márai Sándor (1900-1989) magyar író, költő, újságíró emlékére kapta, aki a két világháború közötti időszak egyik legelismertebb, legsikeresebb hazai írója volt.

(250526) Steinerzsuzsanna = 2004 PO42

A kisbolygó Dr. Lang Jánosné Steiner Zsuzsanna (1927-2012) matematika-fizika szakos tanárnőnek állít emléket, aki tudós generációk sorával ismertette meg e két tudományágat Szegeden és Sopronban.

(266622) Málna = 2008 QO3

Az égitest a felfedező, Sárneczky Krisztián kislánya után kapta a nevét.

(318694) Keszthelyi = 2005 QM75

A kisbolygót már régen kinézték a felfedezők Keszthelyi Sándor építész, amatőrcsillagász számára, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik első európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek.

Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. Ráadásul a szabályozás is jelentősen megváltozott az elmúlt években, de általánosan elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két-három különböző éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át tudjuk követni. Így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben kevés észlelést végeztünk, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut (ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll), már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center megsorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek.