Lehetett élet a Mars-járó leszállóhelyén

2013.03.12. 20:07

A NASA közölte a Curiosity első kőzetfúrásának eredményeit. Ezek szerint a leszállóhely egykori környezeti viszonyai között létezhetett, sőt virágozhatott az általunk ismert élet, baktériumok formájában.

Mint arról korábban beszámoltunk, a bolygókutatás történetében példátlan műveletet végrehajtva a Curiosity elvégezte az első kőzetfúrást a Marson. A NASA Sugárhajtás Laboratóriumának szakemberei kedden este sajtótájékoztatón ismertették a fúrás során gyűjtött minta elemzésének eredményeit.

Az eredmények rendkívül izgalmasak a bolygó múltbeli életlehetőségei szempontjából. A körülbelül 5-6 centiméter mélységből származó anyagban ugyanis olyan vegyületeket sikerült azonosítani, amelyek egymásba történő kémiai átalakítása akár ősi, a földi baktériumokhoz hasonló élőlények számára is energiaforrást jelenthetett.

Forrás: NASA
A Gale-kráter aljzata. A fekete kis kereszt a Curiosity leszállóhelyét jelzi, a kék pont a kőzetfúrási pontot. Mindkettő egy legyező alakú hordalékkúp előterében található

Egykori tómeder agyagos üledéke

A Gale-kráterről az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy több mint 3 milliárd évvel ezelőtt nedves környezet, valószínűleg egy tómeder volt, amelybe vízfolyások torkolltak a kráterperemi hegyvonulatokról. A Curiosity egy hordalékkúp előterében, a Yellowknife Bay nevű területen végezte el az első kőzetfúrást.

A sajtótájékoztatón kiderült: a kráter aljzatán lerakódott kőzetrétegéből vett minta finom szemcsés üledékanyag, legalább 20% agyagtartalommal és különböző szulfátos összetevőkkel. A kén mellett azonban nitrogén, hidrogén, oxigén, foszfor és szén is található benne, vagyis a földi élet legfontosabb elemei (az úgynevezett elsődleges biogén elemek). Kissé meglepő módon a fúrás során felszínre került minta szürke árnyalatú, vagyis jelentős mértékben eltér a Spirit és Opportunity roverek kőzetcsiszoló eszközével vizsgált, vörös törmeléktől.

Forrás: NASA
Az Opportunity 2004-ben végzett csiszolási műveletének (balra), valamint a Curiosity kilenc évvel későbbi fúrásának összehasonlítása. A mélyebb lyukból egy "szürke Mars" került elő

A fúrásminta szürke árnyalatára vastartalmú ásványai adhatnak magyarázatot: a felszíni port vörösre színező, oxidált hematit helyett más változatok lehetnek benne (talán magnetit formájában). Ez pedig arra utal, hogy a terület múltbeli, nedves környezete nem volt olyan pusztítóan sós, savas kémhatású és oxidatív, mint az előző roverek által bejárt térségek. Így ha létezett élet a Marson, az sokkal kedvezőbb feltételeket találhatott a Gale-kráter ősi tóvizében, mint máshol a bolygó felszínén. (Természetesen az is elképzelhető, hogy a korábbi leszállóhelyek anyaga eltérő fejlődéstörténeti korszakokban jött létre, vagyis nem a térbeli elhelyezkedés, hanem a kőzetek kora jelenti a legnagyobb különbséget közöttük.)

Kémiai energiaforrás

A kutatókat az is meglepte, hogy a vizsgált kőzetmintában különböző mértékben oxidált molekulákat találtak: oxidált, kevésbé oxidált és egyáltalán nem oxidált kémiai anyagokat egyaránt. Ez azért nagyon fontos, mert az oxidációs folyamatok (a kémiailag kötött) energia felszabadulásával járnak. A Földön ma is élnek olyan úgynevezett kemoszintetizáló baktériumok, amelyek szervetlen anyagok átalakításából nyerik az energiájukat, miközben például szulfidokból szulfátokat állítanak elő. A marsi mintában is találtak egymás mellett szulfidokat és szulfátokat, vagyis a kémiai energiát esetleges egykori marsi baktériumok is hasznosíthatták a múltban. Ha léteztek, akkor élhettek, amikor az első baktériumok a Földön, tehát körülbelül 3,5 milliárd évvel ezelőtt.

A NASA kedden már egy "szürke Marsról" is beszélt: egy olyan ősi állapotról, amelyben még nem voltak annyira eloxidálva az anyagok, mint amit a most látunk a Mars erősen vörös, gyakorlatilag rozsdás felszínén. Ennek az ősi, élhetőbb bolygónak a nyomait találták meg a kőzetfúrás során, ezért volt fontos mélyebbről venni a mintát, és most először nem csak a felszínt borító málladékot vizsgálni. A NASA közleménye szerint a kőzetmintában valóban jelentősen több a különböző oxidációs fokú molekula, mint a korábban vizsgált felszíni porban. A kémiai energia egykori gazdagsága, valamint az egykori vizes környezet valóban potenciális élőhellyé tették a Gale-kráter aljzatát hosszú évmilliárdokkal ezelőtt.

Hogy valóban volt-e élet, annak megállapítása még várat magára. A Curiosity a mostani felfedezéssel tulajdonképpen teljesítette elsődleges feladatát - pedig még hátravan a fő tudományos programja, az Aeolis Mons oldalában lévő rétegek vizsgálata -, de esetleges kövületek vagy életnyomok kimutatására nem alkalmasak a műszerei. Ez a tervek szerint 2020-ban induló új leszállóegység feladata lesz.

A Curiosity fedélzeti számítógépének február utolsó napján történt meghibásodása szerencsére nem okozott komoly problémát a kőzetminta elemzésében. Március 2-án az elsődleges rendszerrel teljesen azonos "B" számítógép vette át a rover irányítását, az "A" számítógép váratlan memória-problémájának okát és jövőbeli használhatóságát azóta is vizsgálják.